IMREH Ernő Lajos, álneve Kis Imre

Kibéd, 1921. okt. 23., † Mv., 2005. máj. 6.: jogász, jogtanácsos. – I. Zsigmond tanító és Kis Anna tanítónő fia. Felesége: Schmidt Irén, könyvelő (1924.?-Mv., 2002. febr. 17.). Gyermekeik: Zsuzsa (1949–) tanár; István (1951–), üzemmérnök; Erzsébet (1953–) kozmetikus; Katalin (1956–) optikus. – Kibéden végezte az állami elemi iskolát (1928–32), Mv.-en a román tanítóképző gyakorlóiskolában (1932–33), majd a Ref. Koll. -ban tanult és érettségizett (1933–41). A bp.-i Pázmány Péter Egyetem Jogtudományi Karának levelező hallgatója (1941–44), majd Kv.-on a BTE.-en jogász oklevelet szerzett (1945). Mv.-en az Erdélyrészi Hangya Szövetkezeti Közpon tisztviselője (1942–48); a mv.-i Cukorgyár jogtanácsosa nyugdíjazásáig (1948–82); a jogászszövetség tagja (1950–82). Kultúra pártolóként részt vett a hajdani Székely Színházat alapító tárgyalásokon. Újságíró, az Új Élet és az Erdélyi Figyelő külső munkatársa. Az Új Élet c. lapban évtizedeken vezette a Jogász válaszol c. rovatot. Cikkeit közölte a Szabad Szó, V. Z., Nú., Művészet, Korunk, A Hét, Utunk, Üzenet stb. MURE tag; állandó munkatársa a mv.-i rádiónak, rovata volt. Szorgalmazta a Nagy Imre képtár újra megnyítását. Az újraalakult KZST alapító tagja (1990–). Tagja volt az RMDSZ Etikai Bizottságának; a Maros megyei Jogtanácsosi Koll. Választmányának tagja, a Román Jogászok Egyesületének tagja. Dr. Bernády György Emlékplakettet kapott, a Mv.-i Napok alkalmával a város díszpolgárává avatták (1997. jún. 25.).
Irod.: Bernády; Bodolai Gyöngyi: Édes élet? Volt egyszer egy cukorgyár (Nú, 2013. jan. 31.; 2013. febr. 7.); EMKK 2000; Gyárfás L. Miklós: I. E. (V. Z., 1980. máj. 25.); Időtár 4.; KKACs; I. E. -től búcsuzunk (Nú., 2005. máj. 10.); Komjátszegi; Kuszálik; RMKK; Virág György