IMREH Sándor, § káposztásszentmiklósi, álnevei: Egy volt öreg honvéd, Egy volt öreg honvéd – huszár

Nagy-Esküllő (Doboka vm.)., 1830. ápr. 11., † Mv., 1895. dec. 25.: újságíró; nyomdász, honvéd-huszár. – I. Farkas testvére. Felesége: Zsidó Mária. Leányuk: Gizella. – Kali Simon felvette Mv.-en a Ref. Koll. nyomdájába mint segédnyomdászt (1844); Kv.-on működött a Ref. Koll. és az Ellenőr nyomdájában, mint betűszedő (1848). Belépett a Kossuth, később a Mátyás- huszár nevű 15. gyalogezredbe s több csatában vett részt (1848–49): Kv. visszafoglalásánál Urban seregeitől, Nagyszebennnél, Szelindeken, Vízaknánál, a Piski-i hídnál stb., Zsibónál tette le a fegyvert. A kv.-on megjelenő Történelmi Lapok munkatársa a kezdetektől (1848–49). Besorozták a 62. cs. kir. gyalogezredbe, ahol mint tizedes és őrmester szolgált Olaszo. -ban (–1857). Könyvnyomtató Kv. -on, Bp.-en az Emich Gusztáv majd a Wodiáner Fülöp és Poldini könyvnyomdában (1858–62). Kv.-on Stein Jánosnál később Gámán Jánosnál tevékenykedett (1862–). Mv.-en Nagy Lajos törvényszéki bíró és Fogarasi Rudolf társaságában nyomdát rendezett be (1865), ezt a nyomdát a Ref. Koll. megvette tőle (1867). Megbízták a nyomda vezetésével. Szabad idejében a szabadságharci események leírásával és Petőfi sírhelyének kutatásával foglalkozott. Számos forradalmi emlékeket felelevenítő füzet, cikk szerzője. Cikkeit közölte a: Graphica, Nyomdászok Közlönye, Marosvidék, Erdélyi Híradó, Vasárnapi Újság, Történelmi Lapok, Gutenberg, Typográfia. Tolnai Lajos Erdély c. lapjának kiadója (1871). Közzétette a mv.-i ref. vártemplom toronygombjában elhelyezett emlékiratokat, amit a renováláskor vettek le (1885). A bp.-i Könyvnyomdászok Társasága tiszteletbeli tagja (1889). – F. m.: Gyakorlati utasítások a m. nyomdász fiatalság számára és kimutatása azon nehézségeknek, melyekkel úgy a nyomdatulajdonosok, mint segédek küzdenek (Mv., 1879); Visszaemlékezés az 1848–49. szabadságharcra Erdélyben (Mv., 1880); A mv.-i ev. ref. főtanoda ujonnan berendezett könyvnyomdájának mutatványkönyve (Mv., 1880); Emlékek az 1848–49. évi szabadságharcra Erdélyben (Mv., 1882); Akik egymásnak vannak teremtve: Igen mulatságos színmű (Mv., 1884); Mit tettek régi hitfeleink a mv.-i várbeli ref. templom toronygombjába a XVII. században (Mv., 1885); Miképen lehetne segíteni az általános iparos osztály jelenlegi nyomasztó helyzetén hazánkban? (Mv., 1885); Mulhatatlanul szükséges-e a kötjelek használata a szóelválasztásoknál: Vélemény és indítvány (Mv., 1889); Marosszék és Mv. az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc idején (Székelyudvarhely, 2001); Visszaemlékezés az 1848–49. évi szabadságharcra Erdélyben (Bp., 2003); szerk.: Koszorú felséges királyunk I. Ferenc József és felesége királyasszonyunk Erzsébet ezüst mennyegzője emlékére. 1879. ápr. 24. (Mv., 1879), előszó: Gr. Teleki Sámuel erdélyi kancellár útinaplója (Mv., 1908).
Irod.: 1848–1849 Marosszék; Gyászjelentő; Időtár 2; Keszeg; Koncz József; Marosi-KZST; Olosz Katalin. Játék a csatatéren (Krizai János Néprajzi Társaság Évk., 11, 2003); Olosz Katalin: Történelem és szájhagyomány = Olosz Katalin 2003; Pusztai; Rugonfalvi Kiss; Székely Naptár (hirdetései; 1877); Szinnyei, Szinnyei J.; Veress