ISSEKUTZ Hugó József, §, marosvásárhelyi, erzsébetvárosi

Székelyudvarhely, 1855. jún. 19., † Kv., 1915. júl. 23. a Házsongárdi temetőben nyugszik: gyógyszerész. – Apja I. Adeodát. Felesége Wolff Lujza. – A gimn. 3 osztályát Segesváron, a többit Mv.-en a II. Rákóczi Ferenc R. Kat. gimn. -ban végezte. Gyógyszerészgyakornok Székelyudvarhelyen, Mv.-en, Szamosújváron és Kv. -on. Egyetemi tanulmányait a kv.-i FJTE-en végezte (1876. máj. 30.). Gyógyszerészdoktori fokozatot kapott (1882. jún. 10.), értekezésének címe: Tanulmányok a naphtalinnak többszörös helyettesítés által nyert származékairól. Magántanári képesítést nyert (1892). Az egyetem keretében Lőte József prof. tanársegédje az Általános Kór- és Gyógyszeztani Intézetben. Magántanárrá nevezték ki, a gyógyszerészi műtan előadója (1892. nov. 26.). Apósa Wolff János gyógyszerész halála után, átvette patikájának vezetését (1899). Az Egyetemi gyógyszertár vezetőjévé nevezték ki (1902. nov. 21.), amit megnyítottak (1904. jan. 1.). Tanulmányai a Vegytani Lapok, Gyógyszerészeti Hetilapban jelentek meg. Tagja volt a M. Gyógyszerészek Egyesületének, a Természettudomnyi Egyesületnek, az EME-nek, a berlini Cemische Geselschaftnak. Az „erzsébetvárosi” előnevet is megkapta (1914). – F. m.: Tanulmányok a naphtalinnak többszörös helyettesítés által nyert származékairól (Kv., 1882); társsz.: Gyógyszerisme magyarázó szöveggel a m. gyógyszerkönyv 2. kiadásához (Jakabházy Zsigmonddal, Nyiredy Gézával; Kv., 1895).
Irod.: Dörnyei 2005; Gazdovits; Házsongárd; Oláh-Gál Róbert: Az első mv.-i doktorok (Nú., Színes Világ, 2012. jún. 16.); Péter H. M.; Szinnyei; ÚMÉL