ISZLAI József, iklandi, IszlayJózsef

Dicsőszentmárton, 1840. ápr. 2. † Bp., 1903. máj. 26.: fogorvos, egyetemi tanár. – A középiskolát a székelykeresztúri Unit. gimn. -ban végezte, ennek befejezése után a pesti egyetem jogi karára iratkozott be, majd otthagyta és orvosi tanulmányokat folytatott, a pesti egyetemen orvosdoktori diplomát szerzett (1867), szülészmesteri oklevelet kapott Bécsben (1868); sebészdoktori diplomát (1869) kapott. A pesti egyetemen Kovács sebész prof. klinikáján asszisztens; Selmecbányán bányaorvos, műtőorvos; fogászatot tanult Londonban majd Párizsban és Berlinben (1872–74); Bp.-en fogorvos saját rendelőjében (1874–). A fogászat magántanára lett a Pesti egyetemen (1881/82–). Létrehozta a Központi M. Fogtani Társulatot (1889), amelynek elnöke lett. Létrehozta, szerkesztette, írta Bp.-en az első m. fogorvosi szaklapot, Odontoskóp c. -mel (1892–97). Kinevezték az előkészítő fogászat c. ny. rk. tanárává (1901. febr.) és klinikát létesített (1902). Cikke a Természettudományi Közlönyben. Dolgozotainak témái: A fogbél kitőltéséről. Az ép fogak koronáinak meglékezéséről. Az emlős állatok táplálkozási módjai. Fogászatbeli külömbségek. Az emberi fogak egészségtana.
Irod.: Gulyás; Högyes; Kelemen; Pálmay; Péter Mihály 2006; Szinnyei