K. JAKAB Antal, K., § K. Jakab Antal

Mv, 1942. júl. 26., † Kv., 2007. jún. 20.: irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő. – Apja: J. A. újságíró. – Szatmáron végezte a középiskolát (1959). A BBTE-en szerzett diplomát m. nyelv és irodalomból (1964). Levelező hallgató az egyetem filozófia szakán. A kv.-i Utunk (1964–), majd a Helikon (1990–) szerk.-je, közben a Korunk filozofiai rovatának szerk. (1968–70), visszatérte után az Utunk versszerkesztője és a Levélváltás rovatot vezette. Az Erdélyi Napló publicistája. – F. m.: A névmás éjszakája (Buk., 1972); Hét évszázad m. irodalmának antológiája 4. köt., Hős köröztetik (1990). Szerk. Miller, Arthur: Az ügynök halála (utószó, Buk., 1966); Salamon Ernő: Legszebb versei (előszó; Buk., 1967); Bodor Ádám: A tanu (Novellák; előszó. Buk., 1969), Tomcsa Sándor: A fellázadt pofozógép (humoreszkek; válogatta; Buk., 1973); Szilágyi Domokos: Legszebb versei (előszó; Buk., 1976), Irodalmi Nobel-díj, 1901–1990 (összeáll.); Molnár H. Lajos: És akkor átmentem a tűzön c. könyvéről); A Helikon évkönyve (Kv., 1990); Szenci Molnár Albert; Bethlen Miklös = Szöveggyűjtemény; Odüsszeusztól Ulissesig.
Irod.: Helikon; Kortárs MÍKL; Mózes Attila: Lap – visszájáról (Helikon, 14. sz., 2002. júl. 25.); RMIL; Szilágyi István: Búcsú K. J. A. -tól (Helikon, 14. sz., 2007. júl. 25.)