KÁBDEBÓ Ferenc, talpasi; Kabdebó Ferenc, Kápdebó Ferenc, álneve: Timon Sándor

Székelykeresztúr, 1853. márc., † Mv., 1910. márc. 25.: dr. kir. közjegyző, ügyvéd, politikus, költő. – Testvérei: István; Róza Meskó Lukácsné; Etelka; Ottó. Felesége: Simay Róza (1857 – Mv., 1934. szept. 8.), zongoraművész. Gyermekeik: Loránd, Ernesztine – Tanulmányait szülőhelyén, Segesvárt és a székelyudvarhelyi Főgimn.-ban végezte; két évig Bp. -n a Politechnikumot látogatta; Kv.-on a Jog- és Államtudományi Karon jogtudományi doktorátust szerzett; Kv.-on jogi gyakornok és újságíró; majd Bp.-en ügyvédi oklevelet szerzett, jogi dr. Brassóban ügyvéd, ahol részt vett a nemzetiségi küzdelmekben. Kinevezték Brassómegye tiszteletbeli tiszti ügyészévé; négyévi ügyvédi gyakorlat után Fogarason kir. ügyész. Az EMKE alapító és választott választmányi tagja (1885. ápr. 12–). Mv.-en tevékenykedett (1896–): kir. közjegyző; városi jegyző (1902–1907); a mv.-i r. k. egyházközség gondnoka (1907–1910), városi törvényhatósági tag, a Mv.-i ipar- és kereskedelmi bank r. t. igazgatósági elnöke, a szabadelvű párt elnöke, a Nemzeti Munkapárt alapító tagja, tiszteletbeli elnöke (1910. márc. 16.). A KZST alelnöke (1896- haláláig). Az EMKE alapító és örökös tagja volt. Belső munkatársa volt a kv.-i Ellenzéknek és a Kolozsvának, ahol vezércikkeket, elbeszéléseket írt; jogi dolgozatai közölte: Jogtudományi Közlöny, a Jog. – F. m.: Egyfelvonásos színdarabjai: Kalapribillió, Segítség! Vén leányok v. tanárok (német és román nyelven is) Költemények (Nagyszeben, 1879); Egy szó ‘’A nemzetiségi kérdés államethikai világításban’’ c. röpirathoz (Nagyszeben, 1879); Éjek és nappalok (Brassó, 1879); A jogügyletekről (Bp., 1884); elbeszélés: Szőcs István uram=Mv.-i KZST 1914
Irod.: EMKE 120; Gulyás; Gyászjelentő; Időtár 2; Maros-Küküllői főesp.; Marosi-KZST; Mv.-i örmények; Pálmay; Sándor; Szinnyei