KACZIÁNY Ödön

Mv., 1852. jan. 7., † Bp., 1933. jan. 10.: festőművész, tanár, K. Nándor tanácsülnök fia. – Kv.-on, Aradon és Bp.-en végezte a főgimn.-ot és érettségizett. Barabás Miklóstól kezdett festészetet tanulni és akvarelleket készített; a müncheni Képzőművészeti Akad. tanult (1869–70), majd a bécsi Képzőművészeti Akad. növendéke volt (1870–1871); ismét Münchenben tanult (1873–74), Párizsba az École des Beaux Arts növendéke volt (1875) egyúttal a Nemzeti Hírlap levelezője is. Tanár Zentán (1876), Cegléden (1877–80), Szegeden a m. kir. Állami Főreáliskolában (1880–90); egészségi okokból szabadságolták, majd nyugdíjazták (1890). Bp.-en festőművész. Rövid ideig Rómában élt. Művei hazai és külföldi kiállításon nyertek elismerést és díjat: Ernst Lajos díjat (1904), Nemes Marcell díjat (1909); a Wahrmann-díjat és a 4000 k. Társulati Nagydíjat (1909). Műveiből a Nemzeti Szalon gyűjteményes (1906, 1921), a Műcsarnok életmű kiállítást (1932) rendezett. Több műve a Szépművészeti Múzeum és a Székesfőváros, önarcképe a M. Tört. Képcsarnok tulajdonában van; a Szegedi pályaudvar falképeit is ő festette. Mint illusztrátor és író is tevékeny munkatársa volt az időszaki sajtónak. Cikkeit közölte a: Pesti Hírlap, Vasárnapi Újság, Fővárosi Lapok, Az Élet, M. Szemle, Mo. és a Nagyvilág, Technische Mittheilung für Malerei, Az Én Újságom, M. szemle, B. Napló, M. Géniusz. Szegedi Napló, Művészet, Soproni Napló, Vasm. Újság, P. Lloyd, A Hét. – F. m.: Parasztházaspár az orvosnál (1879); Vita longa ars brevis (1885); Égő vár; Egy kérdés; A Gellérthegy éjfélkor; A háború fúriái és a halál; Mors imperátor; Mors peregrinusz; Nagypénteki vízió; No nézd az öreget!; Óceánjáró égése; Pieta; A szegedi pályaudvar faliképei; A szepes-görgői kastély kápolnájának oltárképe; Vizimalmok holdfénynél; Veronika kendője; Golgotha; Nagypénteki vízió (1897); Zárdaromok (1908); A leselkedő (1909); Vízimalom holdfényben; Nehéz óra; A három ajándék; antológ.: Ország-Világ szépirodalmi képes hetilap: Szerenád c. festménye (Bp., 1905); Vérző Mo. (Bp., s. a.); ill.: Scossa Dezső: Amor verus; Abonyi Árpád: Livansko polje; Adorján Sándor: A gyűlölt asszony (Bp., 1893); Dessewffy Arisztid: Félszázad múltán. Többekkel (Bp. 1898); Mikszáth Kálmán: Herceg Eszterházi Miklós további kalandjai (Bp., 1898); Wohl Stefánia: Aranyfüst (Bp., 1907); Beöthy Zsolt: Kálózdi Béla 1–2 (Bp., 1908); kiállításai: Műcsarnok, Karvaly Mórral (Bp., 1895); Életmű (Bp., Műcsarnok, 1905); Nemzeti Szalon (Bp., 1906.); Gyűjteményes (Bp, Nemzeti Szalon, 1915); Bp. Műcsarnok (1932). Karlsruhe, Manheim, Düsseldorf (1920–21).
Irod.: Akvarellek, pasztelek és grafikai művek nemzetközi kiállítása (Bp., 1909); Berzeviczy Albert: Tájképfestés a XVIII. században (Bp., 1910); Csiszár Béla: K. Ö. hetvenöt éves (Pásztortűz, 8. sz., 1927. ápr. 24.); Déry Béla: Almanach (Bp., 1912); Divald Kornél: M. művészettörténet (Bp., s. a.); Éber; Fülöp–Ferencz; Gulyás; Hoffmann Edit: Az Országos M. Szépművészeti Múzeum. A Grafikai osztály kiállítása (Bp., 1940); M. művészképmások (Bp., 1931); Marosi-KZST; MKL; MNL; Modern m. festőművészek (Bp., s. a.); Molnár; Petrovics Elek: M. mesterművek (Bp., s. a.); RNL; RÚL; Simkó József: A XIX sz. festőművészete (Bp., 1904); Szabó–Simon–Szögi; Szabó–Kállai; Szana Tamás: Száz év a m. művészet történetéből (Bp., 1901); Szinnyei; Szinnyei J.; Todea 2013; ÚMÉL