KAKASSY Endre, álneve: Régeni András

Marosludas, 1903. máj. 15., † Kv., 1963. okt. 18. a Házsongárdi temetőben nyugszik: író, szerk., műfordító. – A nagyenyedi Bethlen Koll.-ban érettségizett (1923), majd a buk.-i egyetemen folytatott jogi tanulmányokat (1923–26). A kv.-i Keleti Újság buk.-i tudósítója, ill. szerk.-je (1926–); lapjában publicisztikai írások mellett verset, szépprózát is közöll. A buk.-i M. Kurir főszerk.-je (1931), majd felelős szerk.-je. A gazdasági válság idején állás nélkül maradt, cégfestőként tartotta fenn magát. A 30-as évek közepén Brassóba költözött, ahol munkatársa (1934–), felelős szerk.-je (1938–40) a Brassói Lapoknak. A temesvári Déli Hírlap főszerk. helyettese (1942–). Koholt vádak alapján börtönbe került, Szamosújváron volt politikai fogoly (1947–48). Kv.-on az Igaz Szó, Utunk, Korunk munkatársa, az Irodalmi Könyvkiadó szerk.-je. A román-m. közös irodalmi múlt kutatója. Fordított, számos irodalmomtörténeti esszét, megemlékezéseket írt román írókról. Igazi műfaja az írói monográfia volt. A kard c. történelmi színjátékát, amely iskolája, az enyedi kollégium 1704-i felégetését, Pápai Páriz Ferenc rektorságának idejét idézte fel, a koll. fennállásának 350. évfordulója alkalmából Nagy Géza bevezetőjével a Művelődés (1972/10) közölte. Az ESZC és a Kv.-i M. Színház közös drámapályázatára írta A vörös kör c. színdarabját (1936). A Román Írószövetség irodalomtörténeti és kritikai díját kapta meg (1963, 1964) Eminescu és Sadoveanu monográfiájáért. Post mortem Marosludas város díszpolgára (2008. márc. 31.). – F. m.: Európa patkányai (kalandreg.; Brassó, 1935); Vörös kör (színdarab; 1936); A kard. (1972); Viharos kézfogó (egyfelvonásos népi játék; Buk., 1959; Logodnă furtunoasă, Buc., 1959; szerbül: Temesvár, 1961); A fiatal Eminescu (monográfia; Buk., 1959); Aniversare (Buc., 1961); Eminescu élete és költészete (monográfia; Buk., 1962); Mihail Sadoveanu: Egy élet és egy nagy életmű története (Buk., 1964); társsz.: Lőrinczi László-val: A tyúk nem hibás (Brassó, 1936), antológ.: Metamorphosis Transilvaniae (Kv., 1937); Fegyverek közt-múzsák (Kv., 1940); Romániai m. írók antológiája (1943); ford.: Petrescu, Leonid: Egy ebéd kalandjai (1955); Galan, V. Em.: Szomszédok (1956); Călugăru, Ion: Egy mihaszna gyermekkora (ford. és utószó; Buk., 1958, 1964); Haşdeu, B. P.: Răzvan és Vidra (Buk., 1959); Vlahuţă, Al.: Hideg tűzhely mellett (Mv., 1959); Grigore Alexandrescu: Válogatott művei (ford. Franyó Zoltánnal, Majtényi Erikkel, Szabó Lőrinccel; Buk., 1962); Sahia, Alexandru: Válogatott írások (Buk., 1962); szerk.: Szemlér Ferenc: Hazajáró lélek. (előszó; Arad, 1943); Erdélyi mesevilág (Arad., 1943; Mv., 1947); B. P. Haşdeu: Răzvan és Vidra (előszó; Buk., 1959); Aurel Mihale: Félelmes éjszakák (előszó; Buk., 1959); Ioan Slavici: Válogatott írásai (összeáll., előszó; Buk., 1960); Vasile Alecsandri: Világszép Ilonka és Árva Jancsi (előszó; Buk., 1960); Mihai Eminescu: Költemények (vál., előszó; Buk., 1961); Vasile Alecsandri: Versek (összeáll., előszó; Buk., 1961); Alexandru Sahia: Válogatott írások (előszó; Buk., 1962); Mihail Sadoveanu: Jött egy malom a Szereten (utószó; Buk., 1963); Cezar Bolliac: A jobbágy (ford. többekkel, összeáll., előszó; Buk., 1964, 1965); Mihai Eminescu: Kék virág (versek, vál., előszó; Kv., 1973).
Irod.: Akik imádkoztak 2.; Fülöp–Ferencz; Gaál; Gulyás; Halasy; Házsongárd; Kacsó Sándor: Egy monográfia előzményeiről (Utunk, 1964; K. S.: Írók, írások. Bp., 1964); Kántor–Láng; KMI; Kuszálik; Luduş; Marosi-Helikon; MÉL; Molter 2.; Osváth; Pomogáts; Réthy-Újvári. -Váczi; Réthy–Váczy; RMIL; RÚL; Szemlér Ferenc: Más csillagon (Kv., s. a.); Tóth-Gábor; Tőkés István; ÚMÉL; ÚMIL; Valentiny 1936; Vita