KÁLI Dénes, alsósófalvi

Nagykend, 1886. szept. 30., † Szováta, 1962. jún. 23.: ref. lelkész. –Tanulmányait Makfalván, Nagyenyeden és Kv.-on végezte, pappá szentelték (1911), ahol egy évig volt segédlelkész és hitoktató; Nagykenden, majd kv.-i hitoktató; Lőricréven (Fehér) szolgált (1912–25, ahonnan Nagykendre hívták meg e (1925. dec. 20–1942). Szülőfalujáért fáradhatatlanul tevékenykedő lelkész: az összes egyházi épületet renováltatta, bővítette, rendbetette. A költségek fedezése céljából egyházfenntarói tőkét hozott létre adománygyűjtésből. Tejszövetkezetet, gazdakört létesített. Sok nehézség árán új iskolát építtetett. Az anyagiakkal párhuzamosan a lelki-erkölcsi helyreállítás is beindult. Vasárnapi iskolát, bibliaórákat vezetett. Jelentős teológiai és irodalmi munkásságot fejtett ki. Cikkei, tanulmányai az : Ellenzék; Küküllőmente, Az Út-ban jelentek meg. Szülőfalujából Szovátára hívták (1942), ahol mint a helyiség első teológiát végzett lelkészét Fülöp Dénes esperes iktatta be és még húsz évig szolgált ugyanolyan eredményesen. Kívánságára szülőfalujában temették el. Minden kultúrintézményt támogatott. Nyugdíjba vonult (1961. dec.).
Irod.: Bölöni Domokos: A kende földjén (Nú., 1995. aug. 1.); Kend és egyháza Ref. egyetemes névtár, Székelyföld í. k.; Szováta