KELEMEN Lajos, §

nagyernyei; Írói nevei: Ernyei Kelemen, Ernyei Miklós, Marosszéki, Rovintó, Suhintó, Székely Rovintó, Vásárhelyi Miklós. Mv., 1877. szept. 30., † Kv., 1963. júl. 29. a Házsongárdi temetőben nyugszik: történész, művelődés-művészettörténész, levéltáros, tanár. – K. Miklós itélőtáblai irodatiszt (†1917) és albisi Csomóss Johanna Janka fia. – Az apja kezdte tanítani írni, majd felvételi vizsga után a mv.-i Ref. Koll. II. elemi oszt. -ba került és itt végezte a középiskolai tanulmányait (1885–96). Korán jelentkező történelmi érdeklődését tanára Koncz József táplálta. Már IV. gimnazista korától gyalogszerrel járta Erdély falvait, hogy azok történelmi, néprajzi, művészeti nevezetességeit megismerje. A kv.-i egyetem történelem-földrajz szakán végzett Szádeczky Lajos tanítványaként (1896–1901), közben nevelőként tartotta fenn magát. Egyetemi évei alatt alakult ki szenvedélye a levéltári kutatómunka iránt, így az Erdélyi Múzeum könyvtárában kapott napidíjas állást (1902–07). Mivel végleges kinevezése késett a kv.-i Unit. Koll.-ban vállalt tanári állást (1907–18). Tíz éven át titkára volt az EME-nek (1909–18). Levéltáros lett az Erdélyi Múzeumnál nyugdíjazásáig. A levéltár rendezésével, fejlesztésével, feldolgozásával munkálkodott. Gyűjtőmunkája nyomán alakult ki az EME milliós levéltára, életének termékeny éveit a kallódó levéltári anyagok megmentésének és közgyűjteménybe helyezésének, a levéltár fejlesztésének és rendezésének, anyaga felhasználásának és feldolgozásának szentelte; nyugdíjazták (1938). Vallomása: „Én nem pénzért, hanem a hazámért és nemzetemért, fajtám kincseiért dolgoztam”. Az MTA külső tagjává választották (1938), Corvin-lánccal tüntették ki. Kinevezték az Erdélyi Nemzeti Múzeum főigazgatójává végleges nyugdíjazásáig (1940). Továbbra is bejárt a levéltárba (–1960). Erdély múltjának e századbeli legjobb ismerője volt. Kutatásával a részletekbe mélyedt, eldugott falusi emlékek, a gótika, reneszánsz és barokk helyi műhelyei, számos népi művészeti ág alkotásai, ismert, de főleg ismeretlen művészi értékek elevenedtek meg vizsgálódásai nyomán. Öröksége kiindulópont a további kutatás számára. Félszázad óta eddig is alig készült el munka Erdély történetével kapcsolatban, amely ne támaszkodnék önzetlen segítőkészségére. Élőszóban és írásban adta át ismeretei kincsestárából a kért adatokat; köteteket kitevő levelezése is jelentős szaktudományi értéket képvisel. Élmény volt hallgatni szabadelőadásait, ahogy Kv. köveit, Erdély falvait és városait, várak és templomok ódon falait bemutatta. Munkássága, szaktudása és segítőkészsége nagy hatással volt kortársaira: történettudományi központtá vált, egyénisége pedig példamutatóvá az újabb nemzedékeknek. Gyűjtőmunkája nyomán alakult ki az EME milliós kv.-i gyűjteménye. Ma az Akadémia Történeti Levéltáraként szolgálja a tudományos kutatást. és életének kimagasló érdeme. Levéltári főigazgató. Gazdag közéleti tevékenysége során egy évtizedig az EME titkára volt; hetvenedik születésnapja alkalmával az Erdélyi Múzeum folyóirat kötete emlékkönyvként jelent meg (1947); nyolcvanadik születésnapján a RNK I. o. Munkaérdemrendjével tüntették ki és újabb emlékkönyvvel köszöntötték tisztelői: Kelemen Lajos születésének 80. évfordulójára (1957). Sokszáz tanulmánya, cikke, adatközlése mélyreható levéltári kutatásainak eredményeként jelent meg, családtörténeti, művészeti és művelődéstörténeti tárgykörből közölte az: Erdély, Genealogiai füzetek, Erdélyi Múzeum, Kv.-i Unitárius Kollégium Értesítője, Az EME Mv. -t 1906. jún. 4–5 napján tartott első vándorgyűlésének Emlékkönyve, Művészet, Dolgozatok az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárából, Pásztortűz, Kolozsvári Szemle, Magyar Könyvszemle, Erdélyi Protestáns Lapok, Erdélyi Irodalmi Szemle, Magyar Polgár, Ellenzék, Keresztény Magvető, Unitárius Közlöny. Az MTA tiszteletbeli (1938) és kültagjává választotta (1962). Kitüntetései: Corvin-lánc (1940), az RNK I. o. Munkaérdemrendje (1957). Tiszteletére alakult Kv.-on a K. L. Műemlékvédő Társaság (1990. jan. 21.). F. m.: Kolozsvári kalauz (Kv., 1902); Kv.-i kalauz (Fodor Jánossal; Kv., 1903); Nagy Szabó Ferenc ifjúkora (Kv., 1906); Bod Péter levelei (Kv., 1907); Erdély leírása 1639-ből (Bp., 1907); A mv.-i temető legrégibb sírkövei (Kv., 1909, 1913); Az Erdélyi Múzeum Egyesület múltja és jelenje (Kv., 1909); Teleki Mihály temetkezése / Dr. Pósta Béla, Kelemen Lajos, ifj. Biás István (Kv., 1913); Hermányi Dienes József emlékiratai (Clluj-Kv, 1925); Radnótfája története (Kv., 1942); ); Az Erdélyi Múzeum Egyesület története (Kv., 1942); Kolozsvár története (Bp., 1942); Kolozsvár közvetlen környékének történelmi és műemlékei (Kv., 1943); Kalotaszeg történelmi és műemlékei (Kv., 1944); Erdélyi magyar templomi karzat- és mennyezetfestmények a XVII. sz. -ból (Kv., 1945); Művészettörténeti tanulmányok. 1–2. (Kiad. B. Nagy Margit; Buk., 1977; 1982; Buk., 1984); Kolozsvár (Összeáll. Bálint István János (Bp., 1989); Születtem Mv. -t: Önéletrajzi feljegyzések (Összeáll. bev., jegyz. Gaál György; Kv., 1993); A magyar irodalom és irodalomtudomány bibliográfiája, 1966–1970 / Szerk. Pajkossy György; 2. köt. (Bp., 1996); Dr. Gidófalvy István: Életrajz (Kv., 2002); Művelődéstörténeti tanulmányok 1–2. (Gondozta Sas Péter; Kv., 2006, 2007); Művészettörténeti tanulmányok (Kv., 2007); Kézirattári értékeink / Közzéteszi B. Nagy Margit (Kv., 2010.); antolog.: Kelemen Lajos (1877–1963) = K. L. Mv. múltjából = Mv. és vártemploma /Szerk: Medvigy Endre (Bp., 1990); Marosszéki határnevek a XVI és XVII. században (SzOkl, 6., 1897); Nagy Szabó Ferenc ifjúkora = EME Mv. -t 1906. jún. 4–5. napján tartott első vándorgyűlésének emlékkönyve (Kv., 1906); A kv.-i Szent Mihály egyház (Kv., 1924), Erdélyi almanach (Bp., 1924); Erdélyi népművészek albuma (Kv., 1927); Ki volt Orbán Balázs ? : Emlékezés a legnagyobb székelyre születésének 100. évfordulóján (Székelyudvarhely., 1929); Kőváry László = K. L. A sövényfalvi ref. egyház hímzése = Podhorszky-Pálfi Sándor: Erdélyi Népművészetek albuma: Magyar népművészet 2. kiad. (Cluj-Kv., 1927); K. L. Az Erdélyi Múzeum Egyesület története = Emlékkönyv az Erdélyi Múzeum Egyesület félszázados ünnepére 1859–1909. (Kv., 1942); K. L. Kv. története = Művészeti hetek (Kv., 1942); K. L. Túri Jobbágy Károly festőművész = Lyka Károly emlékkönyv (Bp., 1944); Mv. és Vártemploma (=K. L.: Mv. múltjából; Bp., 1990); szerk.: Biás István: Unitárius egyháztörténeti adatok (előszó. Kv., 1910); Dániel Gábor: Újabb adattár a vargyasi Daniel család történetéhez (Kv., 1913); Hermányi Dienes József emlékiratai (Kv., 1925); Báró Bánffy Jánosné Wesselényi Józefa emlékirata az 1848–49.-i élményeiről (Kv., 1931); kéziratai: XVI.–XVII. századi anyaggyűjtése a Székely Oklevéltár IX. kötetéhez; az Erdélyi Múzeum kézirattárának rövid ismertetése; Családtörténeti adatgyűjtemény és leszármazási táblák; Kv. legrégibb polgárkönyvének teljes másolata; Kv. XVI-XVII. századi tanácsjegyzőkönyveinek építéstörténeti, valamint országos és várostörténeti vonatkozású határozata.
Irod.: A XX. század krónikája /. (Bp., 1994): Beszél a kő; K. L.; B. Nagy Margit: A művészettörténész Kelemen Lajos = Évek 1100-ból; Benkő Samu: A romániai magyar tudomány helyzete és az Erdélyi Múzeum-Egyesület feladatai. (Bp., 1993): K. L.; Bíró József; Bíró József: K. L. hatvan éves = Bíró József: Erdély beszélő kövei(Kv., 2008); Clujeni ai sec. XX ; Cseh Gusztáv: Hatvan főember (Bp., 1993): K. L.; Cseke Péter: Vigyázó torony (Buk, 1995); Csetri Elek: A diák K. L. ( A Hét, 1982. máj. 7.); Csetri Elek: K. L. élete és munkássága/ Sajtó alá rendezte Jánó Mihály (Kv., 2012); Csetri Elek: K. L. (Művelődés, 4. sz., 2010.); Cseke Péter: Metaforától az élet felé: Kisebbségi nyilvánosség: Tanulmányok (Buk., Kv., 1997); Dáné Tibor: Egy igaz ember, Kelemen; Kelemen Lajos 80 esztendős = Kelemen Lajos 2006; Deé Nagy Anikó 2001; Az EME háromnegyedszázados tudományos működése (Kv., 1937); EM; EMKE; Emlékkönyv K. L. születésének nyolcvanadik évfordulójára (Kv. -Buk., 1957); Erdélyi L. 1991; Erdélyi L 2009, (Foto. 1958); Fornade; Fülöp–Ferencz; Gaál; Gaál 2001; Gaál György: A nem csak legendákban élő K. L. (Helikon, 2008., 2. sz.); Gaál György: A tollforgató K. L. (Helikon, 2011. máj. 25.; 2011. aug. 10.); Gál Kornélia: K. L. emlékezete (V. Z., 1973. aug. 12.); Gáldi László: Siebenbürgen im Aufbau der ungarischen Kultur (Bp. – Leipzig-Milano, s. a.); Gergely Pál: Székely világjárók (Bp., 1940); Gulyás; Gyászjelentő; Házsongárd; Hivatás és tudomány; Időtár 2; Időtár 3; Jakó 1976; Jakó Zsigmond: K. L. (1877–1963) = Erdélyi csillagok: Újabb arcok Erdély szellemi múltjából (Bp., 1990); Jánó Mihály: K. L. (1877–1963) naplójegyzetei az erdélyi falfestményekről (Székelyföld, 1. sz., 2011. jan.); Járay Fekete Katalin: Minden kőpárkányt, kúriát, kastélyt. (Nú., 1992. nov. 11.); Katona Szabó 2001; Kelemen; Kiss András: K. L., a levéltáros = Emlékk. Szabó Miklós; Kelemen; K. L. hetvenedik születésnapjára a félszázados munkatársnak ajánlja tisztelettel és hálával az Erdélyi Múzeum (Kv., 1948); K. L. Műv. tört. tan. 1; Kozocsa Sándor: Az 1933. -ik év irodalomtörténeti munkássága (Bp., 1934); Kuszálik; Léstyán – templomok; Magyar élet a régi Buk. -ben: Levelestár a XIX. sz. második feléből; Marosi-KZST; Mândruț, Stelian: Istoria modernă și contemporană a României, reflectată in periodicele maghiare de specialitate 1945/1995. bibliografie selectivă: Cluj N., 1996); K. L. Méhes György: Öregek kincse az emlékezés (Hitel 9. sz., 2003); MÉL; MIB; Mikó Imre: Akik előttünk jártak (Buk., 1976); Mikó Imre: A csendes Petőfi utca. (kv., 1978); Mikó Zsuzsanna: ,., Én nem pénzért, hanem a hazámért és nemzetemért, fajtám kincseiért dolgoztam, =; Magyar Erdélyben; MNL; Molnár; Nagy Ödön; Nagy Pál: Itthoni könyv; Osváth; Pálmay; Péter 2006; Pintér; Pomogáts 1.; Pomogáts Béla: Erdélyi m. irodalomtörténet-írás, 1920–1944 (Helikon, 2008., 2. sz.); Predescu; RMIL 2. köt.; Rugonfalvi Kiss; RÚL; Sas Péter: K. L. élete és munkássága = Kelemen Lajos 2006; Sas Péter: K. L. Helye és szerepe az erdélyi magyar tudományosság első világháború utáni paradigmaváltásában = Kelemen Lajos 2009; Sas Péter: K. L. végrendelete (Korunk, 7. sz., 2009); Sas Péter: Erdély legendás levéltárosa (Bp., 2009) ezt meg kéne nézni!!; Sas Péter: K. L. kiadatlan összeírásaiból (Művelődés, 10. sz., 2011.); Szabó T. Attila: K. L. tudomá­nyos munkásságának negyven éve (Kv., 1938); Szabó T. Attila: Az EME története és feladatai (Kv., 1942); Szabó T. Attila: Móricz Zsigmond és K. L. találkozásai = Móricz Zsigmond közöttünk (válog., előszó, jegyz. Kántor Lajos; Buk., 1979); Szabó T. Attila: K. L. élete és munkássága = K. L. Műv. tört. tan. 1; Tavaszy Sándor: K. L. (Erdélyi Múzeum, 1947.); Todea 2013; Transilvania; ÚMÉL; Ünnepi könyv; Vita Zsigmond: K. L. közelképben (Nú., Múzsa, 109. sz., 1993. aug. 12.)