KEMÉNY Árpád, magyargyerőmonostori br., §

Megosztás:

Kv., 1937. júl. 24., † Bp., 1995. ápr. 24.: festőművész, grafikus, díszlettervező, K. János (1903–1971) és Patton, Augusta of Grandhome (1900–1989) fia. Felesége kenderedi Papp Jodit (1940–). Gyermekei: Zsuzsanna (1964), Endre (1968)– A Zene és Képzőművészeti középiskolát Mv.-en (1954), a Ion Andreescu Képzőműv. Főiskolát Kv.-on végezte (1962), mesterei: Petru Abrudan, Mohi Sándor, Kádár Tibor, Aurel Ciupe. Díszletfestő a mv.-i Székely Színháznál (1954–56). A mv.-i Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet gyakorló színpadának és a Mv.-i Nemzeti Színháznak díszlettervezője volt (1963–78); a szatmári Északi Színház (1978–80), a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház (1980–81), majd a mv.-i Nemzeti Színház társulatának tagja (1981–90). Díszleteket tervezett még a nagyváradi, kv.-i színházaknál. A mv.-i Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet tanára volt. Felesége Papp Judit Anikó (esküvő : Kv., 1962). Két gyermekük: Zsuzsánna és Endre. Áttelepült Magyaro.-ra (1990–). A Szolnoki Sigligeti Színház majd a bp.-i Nemzeti Színház díszlettervezője haláláig (1992–). Mv.-en volt az első kiállítása (1955), majd többször részt vett a tartományi ill. megyei tárlatokonokon Buk.-ben is szerepelt műveivel- Mv.-en diszletterveiből rendezett egyéni kiállítást (1968). Díszleteit a darabhoz és rendezői koncepcióhoz alkalmazkodó, mégis karakteresen nagyvonalú megoldások jellemezték. Különösen a fém, fa, üveg stb. jellegzetes és beszédes tulajdonságainak kiemelésével, valamint ezek hangulatteremtő erejével adott hangsúlyt díszleteinek. Gyakran használt szürrealista elemeket. Nemzetiségi Színházak legjobb díszlettervezőjének díja (1980); A romániai kritikusok díja (1980, 1981); Országos Fesztivál II. Díja (1987). – F. m.: illusztr: Én, te, ő. mi, ti, ők. (Gyermekszíndarabok. Válogatta és szerkesztette: Kovács Nemere. Utószó és rendezői tanácsok: Kovács Levente. Kötésterv és illusztrációk, Mv., 1966), Klaszikus vigjátékok (szerk. Gergely Géza; diszlet- és jelmeztervek; Mv., 1970); De Stefani Alessandro – Nicolai Lado – Da Filippo Eduardo: Szerelem, oh! (Három olasz egyfelvonásos. Szerkesztette Hunyadi András. Rendezői tanácsok: Hunyady András és Gergely Géza. Fedőlap és belső rajzok: Mv. 1970); F. díszletei: A. Andrieş: Rózsakert, A. Baranga: Ádám és Éva (1963); E. O’Neill: Hosszú az út hazáig, Szabó Lajos: Családi fészek (1964); Arnold Wesker: Gyökerek (1965); Örkény István: Tóték, Móricz-Fazakas M.: Ludas Matyi (1968); A csodaláda. (Gyermekszíndarabok. Válogatta, szerkesztette: Kovács Nemere. Rendezői utasítások: Gergely Géza. Díszlet, kosztüm; Mv., 1968); Szabó Lajos: Az otthon szigetén (1969); Klasszikus vígjátékok. / Caragiale, Móricz, Molière, Krúdy, Alecsandri / Szerkesztette: Gergely Géza.; díszlet- és jelmeztervek; Mv., 1970); Köpenyes, kardos komédiák. Szerkesztette Gergely Géza; díszlet- és jelmezterveik; Mv., 1971); Szabó Lajos: Hűség (1977); Kincses Elemér.: Ég a nap Seneca felett (1978), Gorkij: Éjjeli menedékhely (1978), Krúdy Gyula: A vörös postakocsi (1979); Shakespeare: Lear király (1980); Csíki László: A nagypapa látni akar benneteket (1980); Katona József: Bánk bán; Sütő András: A szuzai menyegző, Tamási Áron: Vitéz lélek (1981); Csíky Gergely: Cifra nyomorúság (1982); Steinbeck: Egerek és emberek (1983); Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci., Bródy Sándor: A dada (1984); Szép Ernő: Patika (1984); Shakespeare: Vízkereszt vagy amit akartok (1985); Tamási Áron: Csalóka szivárvány (1986); Szigligeti-Móricz: A csikós (1987); Racine: Phaedra (1987); D. Solomon: Diogenesz, a kutya (1988); Székely J.: Irgalmas hazugság., R. Stanca: Dona Juana (1989); Madách Imre: Mózes (1990); Móricz Zs.: Úri muri (1990); Euripidész-Sartre-Illyés Gy.: A trójai nők; Tamási Á.: Énekes madár; Illyés Gy.: Különc; Sütő A.: Ugatómadár.; A Színművészeti Főiskolán: Szimonov: Egy szerelem története; Drăguşan: Leányok; Mikszáth: Különös házasság (1963); Shakespeare: Romeo és Júlia (1964); Baranga: Kerge birka, Gorkij: Az utosók, A, Miller: Édes fiaim (1965); Euripidesz-Sartre: Trójai nők (1966); T. Willians: Ez a ház bontásra vár, Ionesco: A kopasz énekesnő; Tamási Áron: Énekes madár, Pirandello: Hat szereplő szerzőt keres (1967), T. Williams: Orpheus alászáll (1968); Sebastian: A sziget; E. O’Neill: Boldogtalan hold, Racine: Britannicus (1969); Tomcsa Sándor: Műtét; Gárdonyi G.: A lámpás; Ibsen: Kisértetek (1970); Dürrenmatt: A nagy Romulus; Goldoni: Két úr szolgája (1971); Mirodan: A lélekfelelős; Vörösmarty: Csongor és Tünde; Caragiale: Az elveszett levél; Cocteau: Rettenetes szülők (1972); Petőfi Sándor születésének 150 évf, Shakespeare: Falstaff; Csokonai: Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak, Heltai : A néma levente; T. Wilder: A mi kis városunk (1973); Popovici T: Passacaglia; Régi magyar komédiák (1974; T. Williams: Üvegfigurák; Euripidesz: Elektra; Popescu D. R.: Szomorú angyalok, Anouilh: Medeia (1975); Brecht: Egy fő az egy fő; Hubai-Vas István: Egy szerelem három éjszakája, Bródy: A tanítónő (1976); Caragiale: Megtorlás; Brecht: Kurázsi mama; Lovinescu: Az utolsó futam; Shaw: Szerelmi házasság (1977); Machiavelli: Mandragora; Lorca: Vérnász; Baranga: Közvélemény (1978) F. kiáll.: Mv. (1968); csoportos kiáll.: Mv. 1955, 1962, 1963, 1967, 1970; Hatvan (1999).
Irod.: 100 év: Arcképcsarnok (Igaz Szó, 1972, 11. sz.); artportal; Banner; A Hét évk. (1982); Imreh Ernő: Megkésett levél K. Á. -hoz (Erdélyi Figyelő, 5. sz., 1995); Jánoshází Gy.: K. Á. díszelettervező kiállítása (Új Élet, 11. sz., 1968); Kántor-Kötő; Katona Szabó István: Az Új Élet lexikona, 87 (Új Élet, 3. sz. 1974.); Kincses Elemér: In memoriam K. Á. (Nú., Múzsa, 342. sz., 1998. máj. 2.); Kornis; Marosi Ildikó: Milyen a legjobb díszlet? : Beszélgetés K. Á. -dal (A Hét, 1980. máj. 16.); Molnár; MSZL; [Nekrológ] (Nú., 1995. ápr. 26.); Pop Tofolean-Fülöp; Réthy–Újvári–Váczi Tófalvi Z.: Tér és látvány (A Hét, 1988. márc. 17.)