KEMÉNY Domokos, magyargyerőmonostori br.

Malomfalva, 1835 1833. júl. 10., † Nagyenyed, 1902. okt. 16., Malomfalvára temették.: földbirtokos, ogy. képviselő. – Pál (1793–1854) és Teleki Ráchel (Gernyeszeg, 1794-Mv., 1868) fia. Testvérei: br. K. Erzsébet; br. Kemény Ilona; Polixénia Gyárfás Domokosné; Juliánna Zeyk Domokosné; Katalin (1826 – Malomfalva, 1877. nov. 3.), Károlina. Felesége: br. Kemény Ilona (Csekelaka, 1832. máj. 12- Nagyenyed, 1883. dec. 29.). Esküvő: 1861. Gyermekeik: K. Kata, Ida és Pál (1867–1934). Birtokai: Malomfalva, Alsó- és Felső-Derehen, Cintos, Istvánháza, Péterlaka, Ozd, Bükkös, Magyar-Gyerő-Monostor, Oláh-Gyerő-Monostor, P. Szent-Miklós, Viszolya, Budatelke. Az EMKE alapító és örökös tagja, a mv.-i városi választmányának alapítótagja (1885). A Mv.-i Ref. Koll. főgondnoka (1878–95), de betegsége miatt már nem tudta ellátni tisztét, ezért birtokára, Malomfalvára, hívatta a koll. igazgatóját, átnyújtotta neki lemondását és néhány iskolai jutalomdíj tőkefedezetét (1895. jún. 2.). Kérésére a koll. t. b. főgondnoka haláláig.
Irod.: Bisztray Gyula: Író és nemzet (Bp., 1943); EMKE120; Emlékkönyv a K. M. Természettudományi Társulat félszázados jubileumán (Bp., 1892); Az erdélyi Ev. Ref. Egyházkerület Kv. -t 1888 szept. 29-okt. 2. tartott közgyűlésének jegyzőkönyve (Kv., 1888); Gudenus; Gyászjelentő; Horváth Mihály: Huszonötév Mo. történetéből (Genf, 1864–65; Pest, 1868); MNZS; Sándor; Sebestyén; Széchenyi István levelei (Bp., 1889); Szinnyei J.