KEMÉNY Ferenc, magyargyerőmonostori br.

Magyarbükkös, 1795. jan., † Kv., 1875. jan. 2.: erdélyi országgyűlési elnök (1848) és kancellár. – K. Lajos († 1809) és Wesselényi Júlia (1773–1809) fia. Farkas bátyja. Felesége: bethleni gr. Bethlen Kata (1795. márc. 1. -Kv., 1830. márc. 6.), B. Farkas és gr. Mikó Kata lánya; Bonyhán temették el; halotti címere a kv.-i Farkas utcai templomban található. – Nagyenyeden és Kv.-on tanult, innen Bécsbe ment egyetemre. Bécsben az udvari Kancelláriánál dolgozott (1820–), Mv.-en a Kir. Táblánál ülnök (–1829), a kv.-i Főkormányszék titkára (1829), tanácsossa (1833). Lemondott hivataláról (1834), a nagyszebeni országgyűlésen mint Kolozsmegye követe jelent meg (1837), több erdélyi ogy., a rendek elnöke volt (1843, 1846, 1848, 1865), hazafias és alkotmányhű közvetítő volt a trón és a nemzet között; a v. b. t. t. címet is megkapta, a ref. főkonzisztórium egyik elnöke. Ref. egyházi főgondnok (1848–). Az uniótörvénnyel Erdély külön törvényhozása megszünt és kv.-i házában visszavonultan csak az egyházi ügyeknek élt (1848); az októberi diploma után erdélyi kancellárrá nevezték ki (1860), de mivel az alkotmány visszaállításának kisérlete meghiúsult visszavonult. Az utolsó erdélyi országgyűlésen (1865) mint a rendek elnöke újból elnökölt. Beszédei a hírlapokban és az országgyűlési Naplóban. A Leopold / Lipót-rend középkeresztes vitéze. Halotti címere a kv.-i Farkas utcai templomban. A magyarbükkösi udvarház birtokosa.
Irod.: Entz–Kovács; Gyászjelentő; Horváth Janka: A régi Erdély (Bp., 1908); Időtár 2, Kőváry László; Krón. Füz. (1939. 4/6); Levéltári gyászj.; Mentor (Kv., 1842–43); Mester Miklós : Az autonom Erdély és a román nemzeti követelések az 1863–64 évi nagyszebeni ogy.-en (Pécs, 1936); Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Kv., 1944); Paget; Pálffy; Păcăţian; Politikai Mo. (Bp., 1912–14); Puşcariu, Ioan: Notiţe despre întâmplările contemporane (Sibiu, 1913, 1919); RMK; Sándor József: Okmánytár Erdély legújabb jogtörténelméhez (Kv., 1865); Siklóssy: Az országgyűlési beszéd útja (Bp., 1939); Szathmáry Papp Károly; Szinnyei, Szinnyei J; Tábori Kornél: Titkosrendőrség és kamarilla (Bp., 1921); Teutsch F.: Geschichte der Ev. Kirche in Siebenbürgen (Hermannstadt, 1921–22)