KEMÉNY József, magyargyerőmonostori gr.

Aranyosgerend (Kolozs), ezt tisztázni kell!!! Vagy Gerendkeresztúr, 1795. szept. 11., † Gerendkeresztúr, 1855. szept. 12.: kincstári titkár, régiség és történetbúvár. – K. Farkas és gr. Batthyány / Battyáni Terézia fia. Testvére: K. Polixena. Felesége: Láng Anna. – Kincstári titkár Nagyszebenben (1827); Aranyosgerenden és Bükkösön tartott ferences házikáplánt (1824–50). Alsófehérmegye követe az erdélyi országgyűlésen (1831–), az ellenzék soraiban foglalt helyet, ahol később is megjelent (1837, 1841, 1846); a konzervativ párthoz lépett át (1846). Az erdélyi országgyűlésen a szabadságharc alatt tagja volt a debreceni felsőháznak; ezután mint bizalmi férfiu Bécsben tevékenykedett. Udvarháza volt Gerendkeresztúron, amelybe az osztrák csapatok vezérlő tisztjei szállásolták be magukat (1848. nov.) és szabad zsákmányolást, mészárlást engedélyeztek a román tábor vezetőinek. Visszavonult és Erdély története és régiségeinek kutattásával foglalkozott; a MTA levelező (1831), majd rendes tagja lett (1844). Unokatestvérével, K. Sámuellel az erdélyi ogy. -nek felajánlották magángyűjteményüket, a gazdag kézirattárat és oklevélgyűjteményt az Erdélyi Nemzeti Múzeum javára (1841. nov. 3.), ami megalakult Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) néven (1859). A MTA-án Mikó Imre mondott felette emlékbeszédet (1860). Cikkei, tanulmányai és értekezései : A Tudományos Gyűjtemény, Transsílvania, Árpádia, Szemlélő, Erdélyi Nemzeti Társalkodó, Tudománytár, Kurz Magazinjában, Archiv des Vereins für Siebenbürg. Landeskunden, Új Magyar Múzeum-ban, Krónosz, Irisz c. évkönyvekben. – F. m.: Notitia Historico-diplomatica archivi et literalium capituli Albensisi Transilvaniae (Cibinii, 1836); Deutsches Fundgruben der Geschichte Siebenbürgens Herausgegeben. (Klausenburg, 1839); Történelmi és irodalmi kalászatok (Pest, 1861); Mihály vajda jelleme s tetteire vonatkozó okmányok (1600. 1601) = M. tört. tár 3.; szerk.: Erdélyország Történeti Tára. 2. köt. (Kv., 1837, 1845), Kéziratban: eredeti oklevélgyűjtemény a XII-XVI. sz. -ból; oklevélmásolatok; magyaro.-i és erdélyi levéltárakban lévő oklevéljegyzék és kivonatok; békekötési oklevelek ; egykorú történeti levelek másolatai; történeti kéziratok, naplók ; országgyűlési törvénycikkek.
Irod.: Bényei; Castellum Értesítő (7. sz., 2002); Czirják 3.; EME tört.; Erdélyi féniks; Jakó 1976; Kornis; Kovács András; Levéltári gyászj.; M. okl. Rom.; Okmánytár; Pálffy; Sebestyén Mihály 2000; Szinnyei; Tolokán Jenő: Adalékok Ludas helytörténetéhez (Nú., 1998. máj. 15.)