KEMÉNY Klió, § magyargyerőmonostori br.

Marosvécs, 1929. ápr. 6., † Bp., 2000. márc. 29. Búcsúztatása a bp.-i Hazatérés templomában ( 2000. ápr. 18.), Marosvécsen nyugszik (2000. jún 6.): operaénekesnő. – Kemény János (1903–1971) és Patton, Augusta of Grandhome, leánya. – Zenei tanulmányait magánúton végezte, tanult Bedő Emmánál, Trózner Józsefnél, D’André Albertnél és Maczalik Gabriellánál Tagja volt a kv.-i Állami Magyar Operának (1948–61), majd a Szegedi Nemzeti Színháznak magánénekese (1961–69); a Magyar Színházi Intézet tagja (1969–73). Számtalan önálló hangversenyt adott. Első egyéni fellépése a buk.-i Állami Filharmónis keretében rendezett Dalesten volt. Számos hangversenyen szerepelt Mv.-en és Kv.-on (1961–), a bp.-i Filharmónia Kamaratermében; hangversenykörúton volt Angliában; áriákkal, dalokkal többször lépett fel a bp.-i rádióban. Ferjei: Maresch Béla (Kv., 1949), elv. 1954); Erkel Lajos (Kv., 1961. elv.); Asztalos Sándor író (Bp., 1968, meghalt 1970). – F. sz.: Estrella bárónő (Kodály Zoltán: Háry János); Pirók madár (Kraszev: Télapó), Fenéna (Verdi: Nabucco), Lucia (Mascagni: Parasztbecsület); Zita (Puccini: Gianni Schicchi); Linetta (Prokofiev: A három narancs szerelme); Koncsakova (Borogyin Igor herceg); Eboli (Vedi: Don Carlos); Azucena (Verdi : A trubadur), Főnöknő (Puccini: Angelica nővér); Amneris (Verdi: Aida).
Irod.: Enyedi; Gudenus; Imreh Ernő: Volt egyszer egy Kemény Klió (Átalvető, 2000. jún.); Katona Szabó István: Az Új Élet lexikona, 89. (Új Élet, 5. sz. 1974.); Kornis; [Nekrológ] (Nú., 2000. márc. 31.)