KEMÉNY Zsuzsa, § magyargyerőmonostori br., Nagy Pálné, Nagy Zsuzsa

Kv., 1934. jan. 18. † Erdőszentgyörgy, 1979. jún. 18. Mv.-en temették el, síremléke a ref. temetőben Szélkly János Jenő alkotása: író. – K. János (1903–1971) és Patton, Augusta of Grandhome leánya, Nagy Pál festőművész, tanár felesége (Mv., 1955). Gyermekei: Zoltán, Géza. – Mv.-en érettségizett (1952). M. irodalom szakra készült, de a származása miatt nem vették fel az egyetemre, az üldöztetés éveiben nem volt lehetősége a továbbtanulásra. Volt mészégető, munkás a marólúg-üzemben, raktárnok, pénztáros, a Művészet, majd az Új Élet c. képeslapnál dolgozott mint gépírónő haláláig (1958–79). Írt riportokat, novellákat. Irásai romániai m. lapokban jelentek meg (Utunk, V. Z., Napsugár, Ifjumunkás, Új Élet). Posztumusz írása: Bolgár kertészek –Marosvásárhelyen (Új Élet, 1979). Gondozta apja, K. János-hagyatékát – F. m.: Szaggatott párbeszéd : Karcolatok, novellák (Mv., 2001); antológ.: Megtalált világ (1968).
Irod.: Csekme; Gudenus; Balázs Imre: Tekintetek könnycseppfényű tengerében (Új Élet, 12. sz., 1979); Maros megyei tört. 5.; MIIB; Molnár; Búcsú Nagy Zsuzsától (Új Élet, 12. sz., 1979); Nagy Pálné K. Zs. [Nekrológ] (V. Z., 1979. jún. 20.); Nagyapámat mai napig példaképemnek tartom / Oláh-Gál Elvira beszélgetése Vécsi Nagy Zoltánnal (Székelyföld, 6. sz., 2012)