KISS Ferenc, §

Szentgerice, 1918. márc. 4., † Mv., 1997. márc. 11.: pszichiáter-ideggyógyász. – Az orvosi egyetemet Iaşiban (1940) és Kv.-on végezte (1943). A kv.-i Belgyógyászati Klinikán kezdte pályáját mint gyakornok (1943–44). Katonai szolgálat, majd orosz hadifogság a magyaro.-i inkapusztai fogolytáborban következett (1944–45). Miskolczy Dezső prof. mellett, a mv.-i OGYI Ideg- és Elmegyógyászati Klinikán gyakornok, tanársegéd, szakorvos (1945–58). Életpályája szinte kettétört (1958. okt. –), amikor a Párt és a Securitate hajszát indított az elmeklinika orvosai ellen, az ún. arany-üggyel kapcsolatosan, tiltott arany után kutatva, sokan kerültek a klinikára, ezért megfosztották tantestületi állásától és csak a poliklinikai rendelést engedélyezték számára. Később részt vehetett az oktatásban és a klinikai munkában is. Poliklinikán rendelt nyugdíjazásáig (1958–78). Nyugdíjba vonulása után a Fizetéses Poliklinikán rendelt. Számos dolgozat fő vagy társszerzője. Szerepelt helyi és országos ideg-elmegyógyászati rendezvényeken. Helyi és központi szakfolyóiratokban jelentek meg tanulmányai. A mv.-i alsóvárosi ref. egyházközség gyülekezetének főgondnoka (20 éven át) és tiszteletbeli főgondnoka haláláig. – F. m.: társsz.: Az ember rendszeres anatómiája (Mv., 1951); Probleme de psihiatrie (Buc, 1957); Idegkórtan (Buk., 1958); Viharban: Száz éve született Miskolczy Dezső: Tanulmányok a marosvásárhelyi felsőfokú oktatás múltjáról és jelenéről (Mv., 1994.).
Irod.: Genersich; Kiss–Péterffy–Péterffy; Komjátszegi Sándor: Búcsú dr. K. F. -től (Nú., 1997. máj. 7.); Nagy Ferenc: Csendes interjú K. F. ideggyógyásszal (Új Élet, 13. sz., 1978); [Nekrológ] (Nú., 1997. márc. 12.); RMKK; Szentgerice