KNÖPFLER Vilmos, § zarándi

Boica, 1815., † Mv., 1882. szept. 28. Csittszentivánon a családi sírboltba temették (szept. 30): főorvos-sebész doktor, szemész és szülészmester, természettudós, ogy.-i képviselő. – Felesége: Páll Mária (1853–), gyermekeik: Gábor (1858 – Mv., 1874. szept. 3.); Mária Ugron Gáborné és Elek. – Tanulmányait Zalatnán kezdte, Kv.-on folytatta, ezután a bécsi egyetemen (1834–) szemészetből, sebészetből és szülészetből Pesten szerzett oklevelet (1840–41). Zaránd és Hunyad vm. főorvosa, utóbb Nagyágon, Zalatnán és Offenbányán kincstári bányaorvos (1841–48). Tanulmányútra ment: Mo. bányavidékein, Cseh-, Porosz-, Bajor-, Szász- és Olaszo.-ban a kórházak mellett a fürdőhelyeket és az ásványvizeket tanulmányozta; bejárta Belgiumot, Angliát és Franciao. -t, Erdélyt (1848–49). Zalatnán nemzetőr százados (1848. szept. –), majd orvosként a világosi fegyverletételig (1849. aug. 13.) Bem, Czecz János és Gál Sándor parancsnoksága alatt szolgált, Zalatnán megsérült, alig tudta életét megmenteni. Zalatnán állami szolgálatban bányaorvos (1849 őszétől). Orvosi hivatása mellett behatóan foglalkozott földtannal, földtani tanulmányainak kiegészítése céljából jelentékeny madárgyűjteményt hozott létre, ami elpusztult (1848–49), de Zeyk Miklós közölte a névmutatóját így tudható, hogy 183 madárfajtából 225 preparátuma volt. Világos után, Mv.-en telepedett le (1850), a Székelyföld és Marosszék főorvosa (1862–). Mint orvos országos szaktekintély lett, m. és latin nyelven írt orvosi munkákat, az országos nagygyűlésen őt választották meg az orvosok elnöküknek. Orvosi hivatása mellett a közügyekben is tevékenyen vett részt: nagy érdemei vannak a mv.-i országos kórház (1852) létrehozásában. A mv.-i országos általános közkórházat Schwarzenberg Károly hercegről, Erdély polgári és katonai kormányzójáról nevezték el, új helyén (Szentgyörgy, Lenin, ma Forradalom u.) 70 ággyal, 16 korteremmel rendelkezett, egy választmány igazgatta, amelynek elnöke és első orvosa volt. Ezt 150 ágyra bővítették ki vezetésével (1881). Az országos kórház mellett 12 ágyas szem-kórházat állítottak fel (1854. jan. 8. –), ez 21 évig működött, szintén vezetésével. Maroskeresztúron volt kastélya, amely leégett (1930-as években). Mv. fejlesztésében az ő érdeme a Takarékpénztár, a Polgári Iskola, az Önkéntes Tűzoltó Egyesület, Önképző Iparos és Betegsegélyző Egylet (1877), és még sok egylet, társadalmi és kulturális intézmény megalapítása. Tagja volt az Országos Közegészségi Tanácsnak, a kv.-i bécsi, pesti, szebeni orvosi és természettudományi egyesületnek; az Önkéntes Tornászcsapat elnöke (1871–); az iskolaszék elnöke (1876. júl. –). Részt vállalt a ref. egyház, a pénzintézet, a város és a megye minden közügyében. Tagja az Országos Közegészségügyi Tanácsnak, levelezőtagja a bp.-i orvosegyetemnek, és az orvosi körnek, tagja és alelnöke a KZST-nek, a M. Természettudományi és Földtani, a bécsi Állat és Növénytani, a kv.-i Orvos- és Természettudományi, a nagyszebeni Sachsen Altenburg-i természettudományi egyesületnek; elnöke volt a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Egyesületének (1875–), szorgalmasan látogatta vándorgyűléseit, a mv.-i nagygyűlés első titkára (1864). Királyi tanácsosi címet kapott zarándi nemesi előnévvel (1865), és a vaskorona renddel is kitüntették (1881) Mint a szabadelvű párt híve Mv. egyik kerületének 12 éven át országgyűlési képviselője volt (1875–). Több orvosi munkát írt latin és m. nyelven, folyóiratokban közölt: Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Munkálatai, Verhandlungen und Mittheilungen für Natur-und Heilkunde in Ungarn, Verhandlungen und Mittheilungen des sienenbürgischen Vereins für Naturwissenschaften, Reform, Gyógyászat. Érdemeiért a város díszpolgárává választotta és utcát neveztek el róla (1909-, ma már nem létezik az utcanév). – F. m.: Dissertatio inaug. psych. -medica de influxu musicae in corpus et animam ( Vindobonae, 1840); [Madárkatalógus] (1850); Über dem am 4 Sept. 1852. bei Mező-Madaras in Siebenbürgen stattgehabten Meteoriten-Fall (Sitzungsberichte der kaiser-lichen Akademie der Wissenschaften in Wien, 1854); Verzeichnis der bisher bei Mező-Madaras aufgefundenen Meteoritenstücke (Verhandlungen und Mittheilungen des siebenbürgischen Vereins für Naturwis-senschaften, 1855); Természettudomány és gyakorlati élet : A magyar orvosok és természetvizsgálók 1863. szept. 2-án Pesten tartott IX. nagygyülésében előadva ( Pest, 1863); Emlékbeszéd boldogult Schmidt Adolf, Láng Ferencz és Ziepser András felett. (Pest, 1865); Két népszerű természettudományi felolvasás, melyeket M. -Vásárhelyt a gr. Teleki-könyvtár termében zárt körben nők számára 1866 december 21-én és 1867 január 18-kán tartott (Kv., 1867); Az élet és az ember (Mv., 1871); Elnöki megnyitó s zárbeszéde (Sepsi-Szentgyörgy, 1875); A marosvásárhelyi országos kórház alapításának és fejlődésének rövid vázlata (Mv, 1882); Geognostisch-balneologische Skizzen aus Siebenbürgen (s. l., s. a.); antológ.: A magyar orvosok és természetvizsgálók 1863. szept. 2-án Pesten tartott IX. Nagygyülésének történeti vázlata és munkálatai (Pest, 1864); A magyar orvosok és természetvizsgálók 1865. aug. 28-szept. 2. Pozsonyban tartott XI. Nagygyűlésének történeti vázlata és munkálatai (Pozsony, 1866).
Irod.: Chiorean 2008; Fodor 2000; Gulyás; Gyászjelentő; Győry; Högyes; Horváth Emil: Zarándi K. V. doktor (1814–1882) (V. Z., 1972. szept. 30.); Időtár 2; Kelemen Lajos; Keresztes Gyula: Örökségünk 52.: A maroskeresztúri kastély (Nú., 1994. márc. 11.); Klósz-Tolokán; Krón. Füz. (1939. 4/4); LSS; Maros megye; Marosi-KZST; MÉL; Mv. tört. 2.; Nemes; Orbán – Oniga; Ökrös; Pálmay; Pataki Dániel: Erdélyország kórházai az 1867-ik évben (klny.; Kv., 1868); Sipos; Spielmann József: A hazai orvotudomány történetéből (Buc., 1957); Szentgyörgyi; Szinnyei; Szinnyei J.; Szinyei J-Sz. J.; Transilvania..; ÚMÉL; Várterész István: Dr. K. V. (V. Z., 1982. szept. 19.); Zarándi Dr. K. V. [Nekrológ] (Maros-Vidék, 1882. okt. 5.); Zepeczaner Jenő. Maros-Torda megye fürdőélete a dualizmus korában. = Pál-Antal – Simon; Vigh