KOMJÁTSZEGI Sándor

Kv., 1922. febr. 8., † 2019 : orvos. – Érettségizett szülővárosában az Unit. Koll.-ban (1941); az egyetemet Kv.-on, Bp.-en és Halleban folytatta s a BTE mv.-i orvostudományi karának első doktorai között végzett: summa cum laude-val (1947). Mv.-en Haranghy László mellett (1947–49), majd az Ideggyógyászati Klinikán Miskolczy Dezső mellett tanársegéd (1950–52). Idegsebész szakorvos (1953–92). Szakirodalmi munkásságát a bukaresti Revista Ştiinţelor Medicale hasábjain kezdte (1950). Közel félszáz ideggyógyászati tanulmánya a Revista Medicală – Orvosi Szemle, Studii şi Cercetări de Neurologie s más szakfolyóiratokban jelent meg. Az agydaganatok kórszövettanáról 1130 eset elemzése alapján írt közleményt, később pszichokirurgikai kezdeményezései nyomán ösztöndíjjal Párizsban folytatta kutatásait (1972). Egyes kórképek, így a diszkuszsérv, arcidegzsába műtéti kezelése, a sebész döntésének etikája foglalkoztatta. Közölt a : Revista Ştiinţelor Medicale, Revisa Medicală-Orvosi Szemle,., Cercetări de Neurologie, A Hét, Jurnal of Neurosurgery- ben, a Nú., helyi lapban. Tudományos ismeretterjesztéssel is foglalkozott. A ref. temetőben nyugszik. – F. m.: Tudat és valóság (Buk., 1986); Tudat, Valóság, Hit (Kv., 2000); társsz.: Endokrinológia (Mv., 1951); Idegkórtan (Mv., 1958).
Irod.: Genersich; Barabás-Péter M.–Péter H. M.; Kiss-P- P; RMKK; RMIL; Tett (1986. nr. 4.); Tizenkét év