KONCZ József, nagysolymosi

Bözöd, 1829. nov. 11., † Mv., 1906. márc. 3.: tanár, ref. lelkész, könyvtáros, történetíró. – Kisnemesi székely családból született, azonos nevű apját, korán elvesztette (†1836). Felesége: kibédi Péterffy Karolina (1837 †. Mv., 1923. febr. 23.) – Tanulását szülőfalujában kezdte, majd Makkfalván a br. Wesselényi Miklós által alapított (1835) nemzeti iskolában (1839–41), a székelykeresztúri Unit. Gimn.-ban majd a mv.-i Ref. Koll.-ban (1843–) folytatta. Bolyai Farkas tanítványa volt. A szabadságharc alatt mint honvéd szolgált a XI. zászlóaljban, és küzdött az oroszok ellen. A forradalom leverése után üldözték, majd folytatta tanulmányait Mv-en (1850. szept. –) és leérettségizett (1854). A koll. tanulója ként szemtanúja volt a székely vértanúk kivégzésének (1854. márc. 10). Teológiai tanfolyamot a kv. -nagyenyedi papnevelőben végzett és papi szigorlatot tett (1854–1856). Mint tanító dolgozott a mv.-i Ref. Koll.-ban (1856–58) és ugyanakkor a könyvtár vezetője volt (1857–58). Külföldi egyetemeken folytatta tanulását: Marburg (1858–), Basel (1859), Zürich (1860), ahol teológiát, bölcseletet és természetrajzot tanult. Hazatérve megnősült. Mv.-en a Ref. Koll. segédtanára (1860–74), később rendes tanári minőségben (1874–1900) a latin irodalmat tanította (1860. szept. –), emellett a ref. egyh. -nál lelkészi teendőket is ellátott. Péterffy Károly nyugalomba vonulása után (1867), tanított az egyházközösség polgári leányiskolájában, valamint a rom. kat. gimn.-ban is; a tanítókari gyűlések jegyzője (1862–67); újra a Ref. Koll. könyvtárárosa lett (1871–) és a könyvtár 14 évig gyűlt könyveit rendszerezte, címtárazta; a levéltárnak okleveleit Páll Károly kartársával együtt feldolgozta és az 1865–75-ben felgyűlt anyagát, idő- és tárgyrendi és betűsoros lajstromba vezette (1875–). Számos írása jelent meg a könyvtár kincseiről. Gyarapította a könyvtár állományát számos régi magyar művel, több kézirattal és címeres levéllel. Megírta a koll. könyvtárának és nyomdájának ismertetését. Az elöljárósági gyűlések jegyzője (1880–81), az előljáróság tanvezetőnek választotta (1881–91), egyúttal az iskola pénzsegélyeit is kezelte (1865–79). Hivatalos teendői mellet a Teleki család levéltára egyrészének rendezésével is foglalkozott, egyszersmind a Teleki-levéltár őre (1896–), ő az aki a levéltár értékeire hívta fel az érdeklődők, a világ figyelmét. Nyugdíjazták (1899). A marosszéki honvédegylet őre. A mv.-i ref. egyháztanács, egyh. képviselő testület és egyh. iskolaszék tagja, a Stefánia Kisdedóvó Intézet, a M-Torda megyei Ált. Tan. Testület, a M. Történelmi Társulat, a M. Protestáns Irodalmi Társaság választmányi tagja; a KZST elnöke (1904–) haláláig. Irodalmunk buzgó munkatársaként számos teljesítmény fűződik neváhez: Pécsi Simon bibliafordításának felfedezése, Szenczi Molnár Albert és Pápai Pároz Ferenc naplójának, I. Rákóczi György útinaplójának, Enyedi Lakatos Márton krónikájámak, a Lupuj vajdáról szóló ének és Pécsi Simon életrajza közreadásával nagy érdemeket szerzett. Megírta a mv.-i ref. koll. történetét. Összeállította a könyvtár katalógusát, valamint a Teleki Téka kartofilaceumainak és miscellaneáinak címtárait, kidolgozta a kollégiumi könyvtár halotti beszédeinek címjegyzékét. A kutatómunka segítése érdekében megkezdték a forrásanyag rendszeres felkutatását, és közzétételét, segítették az egyéni kutatómunkát. Megvásárolta Erdőszentgyörgyön a Rhédei család könyvtári hagyatékából azt az Ó- és Újszövetséget magába foglaló kódexet, amelyben van egypár m. mondat, amely a Mv.-i sorok és glosszák néven, mint a hatodik m. nyelvemlék vált ismertté (1410-ből, felfedezője Farczádi Elek) és ma a Koncz kódex nevet viseli. Nagyszámú cikkében, tanulmányában és adatközlésében főként Erdély politika-, gazdaság-, irodalom- művelődés- egyház­történetével foglalkozott. Cikkei, közlései : Mv.-i Ev. Ref. Kollégium értesítője; Erdélyi Protestáns Közlöny, Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, Történeti Lapok, Egyházi és Iskolai Szemle, Erdélyi Figyelő, M. Könyvszemle, Typográphia, Keresztény Magvető, Történelmi Tár, Nyomdászok Évkönyve, Figyelő, Turul, Századok, Hazánk, Irodalomtörténeti Közlemények, Gazdaságtörténelmi Szemle, Erdélyi Gazda, Vásárhelyi Füzetek, Székely Lapok-ban. Munkatársa a Történelmi Tárnak, Hadtörténeti Közleményeknek, valamint Szinnyei József: Magyar írók élete és művei munkájának. Hozzáfogott önéletrajzához de nem fejezhette be. Levelezést folytatott Nicolae Densuşianuval (1880–93). – F. m.: A mv.-i Ev. Ref. Kollégium könyvtárának és nyomdájának ismertetése (Mv., 1877); Bethlen Gábor fejedelem végrendelete (Mv., 1878); A mv.-i Ev. Ref. Kollégium könyvtára többes példányainak czímjegyzéke (Mv., 1881; 1884; 1898); A mv.-i Ev. Ref. Collegium könyvnyomdája termékeinek jegyzéke 1786–1867 (Mv., 1882); A mv.-i Ev. Ref. Régi Iskola ismertetése 1557–1718 (Mv., 1884); A mv.-i Ev. Ref. Kollégium könyvnyomdájának százéves története 1786–1886 (Mv., 1887); Tofeus Mihály erdélyi ev. ref. püspök élete (Kv., 1893); A mv.-i Ev. Ref. Kollégium története (1557–1895) (Kv., 1896; Mv., 2006); Göcsi Máté, a marosvásárhelyi ev. ref. egyházközség legelső papja és az erdélyi ev. ref. állam harmadik püspöke. (Mv., 1905.) Adatok a bözödi ev. ref. egyházközség történetéhez. Ezt megelőzi a hitújítás kezdete, terjedése és a túlhajtott újítás következménye. A szombatosság vázlata 1867-ig (Mv., 1905); antológia: Mv. és Vártemploma (Bp., 1990); szerk: A Római Szent Birodalmi gróf Széki Teleki család oklevéltára (Bp., 1895); Sándor Imre : Czímerlevelek (Bp., 1910–12); ford., bev., cikkek: Geleji Katona István könyveinek lajstroma=magyar Könyvszemle, 7/1899 Szentábrahámi (Lombárd) Mihály: Beszéd homoródszentmártoni Bíró Sámuel fölött (Kv., 1903); Emlékezetnek könyve / Koncz József bevezetőjével = Marosszéki krónikák 1. / Válogatta és sajtó alá rendezte Sebestyén Mihály (Mv., 2010). Kéziratban:ford.: Horatius majdnem egészen, Vergilius, Ovidius, Juvenalis, Terentius, Sallustius, Seneca, Cicero; A mvi főiskola könyvtárának címtárai; A Teleki-könyvtár kartofilaciumai s miscelláneáinak címtárai; egyházi beszédei.
Irod.: Csekme; Deé Nagy; Deé Nagy Anikó: K. J. (1829–1906) (Nú., Múzsa 542. sz., 2002. jún. 8.); Deé Nagy Anikó 2007 ; Erős várunk; Fogarasi; Gáldi László : Siebenbürgen im Aufbau der ungarischen Kultur (Bp. -Leipzig-Milano, s. a.); Gulyás; Gyászjelentő; Időtár 2; Kelemen Lajos; Nagysolymosi K. J. (1829–1906) = Kelemen Lajos 2006; Kelemen Lajos 2009; Kimpián Annamária: A könyv mint jutalom megjelenése a marosvásárhelyi Református Kollégiumban = Sebestyén-Spielmann; Kiss-Kálmán-Bierbrunner; Makfalva; Marosi-KZST; Máthé-Haller; MÉL; Mv. tört. 2.; Mv.-i sorok; Nagyjaink; Nú. (2002. jún. 8); Oláh-Gál; Pál-Antal 2009; Pálmay József; Parádi; Pataki József: A magyar-román tudományos kapcsolatok történetéhez= Emlékk. K. L. 80; Péter H. M. 2013; Pintér; R. k. okt. – 1; R. k. okt. –2; RMIL; Rugonfalvi Kiss; Sebestyén; Szinnyei; Szinnyei J.; Turnowsky Sándor: Emlékbeszéd K. J. fölött (Mv., 1906); Új M. Athenas (Bp., 1887); ÚMÉL; ÚMIL; Vida Tekei Erka: A marosvásárhelyi ev. Református Kollégium történetének története = Iskolák, iskolamesterek; Weisz Szidónia…a Teleki-nemzetség mv.-i levéltára = Telekiek; Zoványi