Magyarrégen, 1828. okt. 18., † Brassó, 1905. nov. 21.: ref. lelkész, pedagógus, tanfelügyelő, emlékíró. – Apja, K. Lőrinc, aki jobbágyszármazású Unokából. – Az elemi iskolát szülőhelyén, majd a szászrégeni román iskolában végezte, ahol jól megtanulta a nyelvet. A mv.-i Ref. Koll. szolgadiákja (1840–48), Török János tanítványaként hat gimnáziumi osztályt végzett és két bölcseletit; Désen volt magántanító, amikor kitört a forradalom, beállt Kossuth huszárnak, Kv.-on részesült katonai kiképzésben. Mátyás huszárként a Bem seregében végigküzdötte a két erdélyi hadjáratot, a szabadságharc leverése után bújdosott. Tancson lelt menedékre Szász György ref. lelkésznél, ott volt magántanító. Folytatta tanulmányait Mv.-en (1850–55), ahol köztanító is volt. A Makk-féle szervezkedésben, a Török-Horváth-Gálfi –féle összeesküvésben, való részvétele miatt letartóztatták, bebörtönözték (1852) hat hétig ült, de bizonyíték hiáníában szabadon engedték. Érettségizett (1852). Két évig a koll.-ban osztálytanító és könyvtáros (1853–55). Buk.-ben a m. iskola tanítója, ref. lelkész (1855. ápr. – 1869), hívei szeretetét hamar megnyerte lelkes népnevelő munkája következtében: felépítette a ref. m. iskolát (1856); két új harangot öntetett (1857); közbenjárására az egyház új temetőhelyet kapott (1858); pompás templomot építtetett (1863–66); Hunnia néven olvasókört létesített (1857), amelynek elnöke 12 éven át; ezután megalakult az első m. iparosegyletet és az első m. dalegyletet, patronálásában jelent meg az első m. újság a Bukaresti M. Közlöny (1860). A parókia az üldözöttek, bujdosók egyik biztos menedéke volt. Jelentős munkát végzett a csángók között is, feltérképezte falvaikat (1858), létszám, nyelvhasználat stb. szerint. Czelder Mártonnal való ellentétei miatt visszatért Erdélybe (1869). Déván (1870–), Máramarosszigeten (1873–), Besztercebányán (1876–), Brassóban volt tanítóképezdei igazgató (1869–), illetve Brassó megyei tanfelügyelő (1878–); nyugdíjazása után Kv.-on élt (1893–). Több nyelv ismerője: román, francia, angol, német, szanszkrit, cigány, olasz. A berlini m. egyletnek (1862–), a brassói polgári körnek tiszteletbeli tagja, az EMKE vál. tagja, brassói fiókkörének elnöke (1885–94); a brassói m. szabadkőműves páholy tagja; az erdélyi ev. ref. egyház közgyűlésén a romániai ev. ref. egyháznak világi képviselője (1888–); királyi tanácsos (1883). A KZST és az Erdélyi Múzeum tagja, az MSE alapító tagja (1898). Írt cikkeket, pedagógiai tárgyú tanulmányokat, V. Goldissal tankönyvet írt az erdélyi román isk. -k számára, műfordító, emlékíró is, emlékiratai forrásértékűek. Fordított románból és m. lapokban szemlézte a román irodalmi élet eseményeit. Cikkei, beszédei, levelei megjelentek a : A Hon (bécsi újságban), a Magyar Sajtó, Kolozsvári Közlöny, Magyar Posta, Girókuti Nagy Naptára, Vasárnapi Újság, Hazánk és a Külföld, Ország Tükre, Hortobágy, Protestáns Egyh. És Iskolai Lap, Székely Néplap, Székely Közlöny, Kolozsvári Nagy Naptár, M. Polgár Nagy Naptára, Reform, Máramaros, Máramarosmegye leírása, Bukaresti Híradó, Brassó, Brassói Magyar Képesnaptár, Kolozsvár, Bukuresti Magyar Képesnaptár, Brassói Híradó, Székely Nemzet, Erdélyi Írók és Művészek Almanachja, Marosvidék, Ungaria, Magyarország, Aradi Lapok, Korunk, Unio, Szolnok Dobóka, Beszterce, Delejtű, Alföld, Család és Iskola, Székely Nemzet, Ellenzék, Erd. Prot. Lap c. lapokban. Buk.-ben m. egyesület alakult, a Koós Ferenc Kör (1925–44), amelynek volt egy fiókszervezete, Koós Ferenc Kör Diákosztálya néven (1925–40). Szobra áll a magyarrégeni ref. templom tornya mellett, Szászrégenben a ref. templom előtt kopjafát állítottak emlékére. Mv.-en utca viseli a nevét. – F. m.: A buk.-i ev. ref. új iskola alapkőletételekor 1865. aug. 11. –én mondott ima és annak megnyitásakor tartott beszéd (Buk., 1856); Szent fogadástételek: a buk.-i ev. ref. m. anyaszentegyház két új harangjának fölszentelése alkalmából tartott egyházi beszéd (Buk., 1857); A buk.-i magyar casino ünnepélyes megnyitása (Buk., 1857); Temetőkert, mint Magyarország kapuja: a buk. ev. ref. egyház új temetőkertje fölszentelése alkalmával tartott ima és beszéd (Buk., 1858); Felhívás a m. akadémia érdekében (Buk., 1860); A buk.-i reformált egyház ujonnan átdolgozott tőrvényei (Buk., 1861); Hála ima: Melyet az egyesült fejedelemség uralkodó hercege Sándor János őfennsége névünnepén aug. 30-én a buk.-i ref. templomban mondott (Buk., 1861); Őszinte szó a buk.-i m. iparos ifjakhoz vagy m. mesterlegényekhez (Arad., 1863); Az Isten lélek: Templomszentelési beszéd melyet a buk.-i ev. ref. templomban 1864 karácsony első napján midőn abban az első istentisztelet tartatott, elmondott (Buk., 1865); A buk.-i ev. ref. egyház félszázados ünnepén 1865 máj. 2. az új templomban a bennirtak által elmondott négy egyházi beszéd (Buk., 1865); A buk.-i első m. iparos olvasó egylet alapszabályai (Buk., 1865); Válasz a buk.-i ev. ref. egyház előljáróságának köpenyegébe bújt Czelder Márton rövid nyilatkozatára, a melyet e m. ev. ref. anyaszentegyház s a m. nemzethez intézni nem szégyellett (Buk., 1869); A buk.-i ev. ref. egyház rövid nyilatkozata a m. ev. ref. anyaszentegyház s a m. nemzethez (Buk., 1869); Románország (egyesített román fejedelemségek) rövid földrajza népiskolák használatára térképekkel (Pest., 1869); Történelmi dolgozatok a m. és román nemzet viharos korszakából (Mv., 1870); Értesítvény a dévai állami tanítóképezde első tanévéről 1870–71 (Déva, 1871); Értesítvény a máramaros-szigeti m. kir. állami férfi tanítőképezdéről az 1873–74. iskolai évben (Máramarossziget, 1874); Apáczai Cserei János népszerű életrajza (Brassó, 1880); Apáczai Csere János : Emlékbeszéd (Brassó, 1881); Alkalmi beszéd : a brassói 22 éves magyar dalárda zászlófelavatási ünnepélyén 1883. okt. 7 (Sepsiszentgyörgy, 1883); Zajzoni Rab István csángó költő emlékünnepe Brassó. 1888. szept. 14.: Emlékbeszéd (Brassó, 1888); Visszaemlékezés Veress Sándorra és emigrácziói emlékek Veress Sándor naplójából (Brassó, 1890); Életem és emlékeim : 1828–1890 (Brassó, 1890; bev. Beke György; Buk., 1971); Az 1848 márc. 15. ünnepély hétéves története Brassóban ( Brassó, 1892); A brassóvármegyei tizenegy m. kisdedóvoda, illetőleg nyári menedékház tíz éves története (Brassó, 1893); Román ország földrajza képekkel (Bp., 1896); Vezérkönyv a m. nyelv tanítására román ajkú népiskolákban (Bp., 1903); társsz.: Abecedar seu ântâia carte de cetire pentru învăţarea limbei maghiare în şcolele poporale române (Brassó 1890, 1893, 1894); A doua carte pentru deprinderea limbei maghiare in scolele poporale române (Brassó, 1894); antológ.: Mv. és Vártemploma (Bp., 1990); ford.: Cigány népdalok és mesék gyűjteménye (Brassó, 1903).
Irod.: Beke Gy.; Bántó István: Magyar közművelődés a román fővárosban: Tanulmányok, jegyzetek (Kv., 2011); Beke György: Koós tanfelügyelő hite Brassóban és Buk.-ben (A Hét évk., 1979); Beke György: Világos árnyékában [Regény] (Bp., 1991); Bíró Donát; Bíró Donát: K. F. (Nú., 1991. márc. 6.); Chiorean 2008; Cseke Péter: M. diákegyesület Buk. -ben: A Koós Ferenc Kör Diákosztályáról (1925–1940) (Székelyföld, 9. sz., 2008. szept.); Czelder Márton működése Romániában (Kv., 1870); Erős várunk; Gulyás; Hegedüs Loránt: A székelyek kivándorlása Romániába (Bp., 1902); Ki kicsoda? ; Koncz 1879; Málnási; Máthé Levente; MÉL; Multunkról; Nagy Pál: Itthoni könyv. Nagyernye; Nuridsány Tibor : 100 éve alakult meg a Mv.-i Sport Egylet – MSE (Nú., 1998. jan. 16); Olosz Katalin: Egy magyarrégeni jobbágyház és porta leírása K. F. emlékiratában = Olosz Katalin 2003; Ötvös; Profiluri mureşene. 2.; Profiluri reghinene; Regh. cult. 2.; Reghin, militari; Reghin şi împrejurimi; RMIL; Sándor; Szinnyei; Szinnyei J.; Todea 2013; Transilvania; ÚMÉL; Veress; Zoványi
©
Erdélyi Magyar Adatbank Egyesület, Jakabffy Elemér Alapítvány, Transindex (1999–2021)
Honlapot készítette: PZSE