KORNIS Boldizsár, homoródszentpáli, gönczruszkai, br.

1581 e., † Kv., 1610. júl 11., lefejezték.: főúr, főkapitány, székely generális, főispán. – Radnóti K. Gáspár (1550–1601) és nagyszalontai Tholdy Erzsébet fia. Felesége: Keresztúri Kata, esküvő (1600). Gyermekei: Ferenc (1607–1661), István (1608–1648 e.) jezsuita szerzetes, Borbála (1610–1653), klarissza apáca. – Bastától falvakat kapott adományként, a hűtlenné vált szentpáli Kornis Farkas fiairól és másokról a kincstárra maradt falvakból (1603. szept. 19.), valamint védőlevelet (1603. nov. 18). Belső-Szolnok vm. főispánja, Udvarhelyszék (Háromszék) főkapitány (1604) a székely hadak főparancsnoka (1608). A Bocskai szabadságharc idején Habsburgok hűséges embere. Visszatért Erdélybe (1607), mint Rákóczi Zsigmond tanácsosa. Székely generális (1608–). Vezetője annak a szövetségnek, amely Ecsedről meghívta Báthori Gábort az erdélyi fejedelemségre (1608). Ekkor kapta adományul Radnót várát a fejedelemtől. Feleségével nyerte hozományként Dés mellett a szentbenedeki kastélyt és uradalmat. Erdélyi bárói rangot kapott (1609. okt. 26). Élére állt a Báthori Gábor elleni összesküvésnek az ő és Kendy István vezetésével a kat. főurak Széken merényletet kiséreltek meg, a fejedelem ezért elfogatta és Kv. piacán lefejeztette ( Kv., 1610. júl. 11.). A radnóti uradalomhoz tartozó ludasi birtok tulajdonosa rövid ideig mert amikor kivégezték elkobozták minden vagyonát. Ha volt is udvarház az 1848/49-ben elpusztult.
Irod.: Basta; Bicsok-Orbán; Kelemen Lajos 2006; Keresztes Gyula 1995; Nagy Iván; Pál-Antal 2002; Szekeres Adél: Ludas a XV – XVIII. század között (Nú., 1996. márc. 13.); Szováta; ÚMÉL; Vass Miklós: A homoródszentpáli Kornis család (1909); Veress Endre 1917