KORNIS Gáspár, göncruszkai, homoródszentpálibr

1625: ? v. 1641. †Szentbenedek, 1683. jún. 7, Kolozsmonostoron temették: erdélyi főúr, emlékíró, marosszéki főkapitány. – K. Ferenc (1607–1661) főispán és Wesselényi Kata († 1658) fia. Felesége: 1. szentdemeteri Balassi Erzsébet, özv. rátóthi Gyulaffi Lászlóné († 1664); esk. 1663; 2. körösszegi és adorjáni gr. Csáky Mária, Cs. István (1635–1699) országbíró és Lónyai Margit († 1670) leánya. († 1688), esk 1675. Gyermekeik: Zsigmond (1677–1731), erdélyi gubernátor; István (1680–1741); Krisztina, apáca (1683–1725); Anna Haller Györgyné (†1719 e.); Margit Lázár Ferencné († 1698). Önéletírásából gyanítható hogy külföldön is járt, apját miután kiszabadult a török fogságból elkisérte Loretoba, hazatérésük közben apja meghalt Bécsben (1661), ezután került Zrinyi Miklós szolgálatába; Visszatárve Erdélybe (1661–) Kemény János fejedelem híve lett és részt vett a nagyszőllősi csatában (1662). Ezért I Apafi Mihály fej- és jószágvesztésre ítélte de hamarosan megkegyelmezett neki, majd fejedelmi tanácsossá akarta kinevezni de nem fogadta el a kínált hivatalt. Marosszék főkapitánya (1663. dec. 15. –), Rhédey Ferenc iktatta be a fejedelem megbízásából. Részt vett Bánffy Dénes elfogatásában (1674). A bujdosókkal tárgyaló küldöttség tagja (1680). Befolyásos tehetséges államférfi volt és emellett visszaszerezte családja hanyatló fényét és vagyonát. Váratlanul halt meg, mivel kortársai szerint Teleki Mihály leghatározottabb ellensége volt azt híresztekték hogy megmérgezték. Nagyapja, K. Boldizsár, szentbenedeki kastélyát kibővítette, a meglévő részeket átépítette. Följegyzéseket írt szentbenedeki házában családja történetéről és egyéni életéről (1678–1683), 1594-től tárgyalja az eseményeket. Műve a krónika és a memoár ötvözete. A tényszerű leírások mora­lizáló elmélkedésekkel keverednek. Munkája a barokk próza jellegzetes darabja, melyet Szilágyi Sándor közölt az Új Múzeumban (1860). – F. m.: Álló és mozgóképek; Kornis Gáspár feljegyzései Erdély és családja viszontagságairól. 1678–83. / Kiad. Bitskey István (M. emlékírók, 16–18. sz.; Bp., 1982); K. G. emlékirata = Erdély öröksége, 6.; Erdély és családja viszontagságairól = Muribunda Trans.
Irod.: Bicsok-Orbán; Gudenus; Gyallay; Szádeczky Kardos; Kelemen Lajos 2006; Kornis; MAMŰL; Pál-Antal 2002; Pál- Antal 2013; Papp Klára; RMK; Szádeczky; SzOkl, 4; Szinnyei; Szinnyei J.; Szováta; Teleki Mihály udvartartási naplója (1673–1681) (Kv., 2007); ÚMÉL; Veress Endre 1917