KORNIS, göncruszkai gr. család

Abaúj megyei eredetű család, Ruszkáról írta előnevét (1243). Egy ideig a dunántúli Thabajdon éltek. Erdélybe Szapolyai János korában került a család, Kornis I. Miklósnak fia János által, aki Szapolyainak királynak híve volt Ferdinand ellenében, és Udvarhelyszéken nyert birtokot. Ezért Székely Kornisnak is hívták. Fia Miklós birtoka után a homoródszentpáli előnevet használta. A család tagjai mint főkapitányok, főispánok nagy szerepet játszottak Erdély történetében. A család r k., az egyház bőkezűtámogatói, örökös jogon tagja a főrendiháznak. K. Gáspár Báthori Zsigmond híve, jószágot nyert Radnóton (1596). Erdélyi bárói rangot Boldizsár kapott (1609. okt. 26), Bárói rangja 1636. febr. 11., grófi rangja 1712. okt. 28. kelt István és Zsigmond révén. Címer kék mezőben zöld hármas hegyenjobbra ugró ezüst egyszarvú arany szarvas. Kornis Károly a család teljes levéltárát örökös letétbe helyezte az Erdélyi Nemzeti Múzeum levéltárában. Kastélyaik Erdélyben : Homoródszentpál; Kastélyok és udvarházak Marosmegyében: Abosfalva, Erdőszentgyörgy, Gyulakuta, Hadrév, Koród, Meggyesfalva- Bálintitt Zsuzsanna (1681–1738) és férje Kornis Zsigmond valamint leányuk Kornis Zsuzsanna Zsófia (1708–1741) révén került a családhoz, ez utóbbi Lázár Lászlóhoz ment férjhez így a Lázárok vették birtokukba a kastélyt, Mezőpanit, Radnót, Szentdemete. Birtokaik voltak: Balavásár, Bordos, Borzás, Csókfalva, Csüdőtelke, Déda, Disznajó, Dicsőszentmárton, Domáld, Erdőalja, Fületelke, Gálfalva, Havadtő, Koródszentmárton, Lackód, Maroshodák, Marosszakál, Mesterháza, Mezőgerebenes, Pócsfalva, Szentdemeter, Székelyszállás, Szénaverős, Vécke, Zágor
Irod.: Álló- és mozgóképek; Kelemen Lajos 2006; Kempelen; Kornis; MNZS; Nagy Iván; Veress Endre 1917