KORNIS Mihály, homoródszentpáli, erdőszentgyörgyi

? † 1582. márc. 31. Gyulafehérvár, 1601: földbirtokos, adószámvevő, kamarás, sókamrai ispán. – K. Miklós tanácsos és Bikli Borbála fia. Testvérei: Farkas († 1600, Mihály vajda ölette meg), Ferenc, Margit, Ilona, Katalin. Felesége: Barcsay illetve anyja másodi férje után Drakulya Borbála; Recsenyédi Borbála; somkeréki Erdélyi Sára. Utód nincs. Részt vett az erdélyi ogy. -eken. A gyulafehérvári ogy.-en nevezték ki adó számvevőnek (1558). Neve előfordul az ogy.-i végzéseken (1560, 66). A szebeni ogy. megbízta a székelységre kirótt pénzek beszedésével (1566). János Zsigmond hű embere, tagja volt annak a kiséretnek, amelyik elkisérte Szulejmán táborába (1566). János Zsigmond halála után a Báthoryak pártjára állt. Báthory Kristóf utasítására udvarhelyszéki összeíró biztos (1571. jún. 10.), a székely sókamra ispánja lett (1574–76), amit Báthory Kristóf vett vissza. Rövid ideig fogságba került a székely felkelésben való részt vétele miatt (1562). Báthori István lengyel királyhoz intézett kérést a szovátai sóaknához tartozó területek jövedelmének ügyében. Fegyveres konfliktusba került utódjával a sókamrai ispánságban, Váradi Kis Pál kancelláriai titkárral, aki a Szováta meletti területre embereket telepített (1580), amit a korábbi lakók sérelmeztek. Mint védelmezőjük K. embereivel lerombolta az odatelepítettek házait, ezért Gyulafehérváron fogságba vetették, Báthory Istvántól kért bocsánatot (1581. júl. 13.), de már betegen szabadult ki és meghalt birtokán. Mihály vajda erdélyi betőrésekor (1599) sikerült elmenekülnie de később elfogták megőlték Mihály emberei testvérével Farkassal (1601). Politikai ambiciói nem voltak, de annál inkább birtokszerző. Az örökölt marosszéki birtokokat növelni igyekezett. Első felesége végrendelkezése szerint (Erdőszentgyörgy, 1554. szept. 21.) örökölte Erdőszentgyörgyön, Fületelkén, Egrestőn a házakat az ingóságokkal együtt és Bándon egy nemesi udvarházat (1554. szept. 21.). János Zsigmond fejedelemtől kapta meg Erdőszentgyörgyöt (1562). A székely felkelés idején (1562) az általa vezetett székely hadsereg kétszer feldúlta Mihályfi Tamás koronkai birtokát. Második felesége halála után örökölte Recsenyédet, angyalosi és borosnyai birtokait a hozzátartozó részjószágokkal együtt. A fejedelem jelentős birtokadományokkal jutalmazta Farkas öccsével együtt Udvarhelyszéken. Marosszéken is gyarapodott a birtoka: Makkfalván, Kibéden, Havadon, Vadasdon és Erdőszentgyörgyön, Borzondon, Csíkfalván és Makkfalván. Fivérével megkapta adományként az örökös nélkül meghalt szentannai Lázár Ferenc birtokait: Szentannán, Andrásfalván, Szentimrén, Torboszlón, Fülén (1578. jan. 11.), majd Bordoson és Bözödújfaluban szerzett birtokot (1579. máj.), Báthory Kristóf fejedelemtől megkapta Fületelke, Egrestő, Kisszőlős, Hidvég és Árapatak jószágokat, majd adományt kapott Erdőszentgyörgyön, Havadtőn, Vadasdon, Csíkfalván, Szentistvánon (1579. máj. 13.), Erdőszentgyörgyön. Halála után, felesége megosztozott férje birtokain sógorával, K. Farkassal. Nem volt utódja, Farkas nevű testvérének fia, Ferenc örökölte Erdőszentgyörgyöt, kinek leánya Margit révén az a Rhédeyek birtokába került.
Irod.: Basta; Horn Ildikó: Erdélyi unit. 16. sz.; Józsa András: Nagy Iván; Szováta 420 éves (Nú., 1998. szept. 8.); Léstyán – templomok 1.; Mo főispánjai; Nagy Iván; Rhédeyek és Fráterek; SZOkl 2; Szinnyei; Szováta; Torboszló; Veress Endre 1917