KORNIS Zsigmond, göncruszkai l. br., gr.

1677. aug. 10., † 1731. dec. 15., temetve Kv. óvári Ferencrendi templom Kornis kripta: guberniumi tanácsos, erdélyi főkormányzó, cs. k. kamarás, vbtt. – K. Gáspár (1641–83) marosszéki főkapitány és gr. Csáky Mária († 1688 e.) fia. Felesége tövisi Bálintith Zsuzsánna (1681–1738). Esküvő (Körtvélyfája, 1694), fényes lakodalmát Mv.-en tartotta (1695) az akkor itt tartott országgyűlés alatt a Borbély Balázs városi háznál. Gyermekeik: Ferenc (1703–65), Zsuzsanna- első férje Lázár László (1708–1741), az ő révén került vissza a templom a meggyesfalvi templom a katolikusoknak (1716), kastély a Lázárok birtokába; K. Zsigmond (1718–77). Felesége és Zsuzsánna lánya és kiskorukban elhalt gyermekei a meggyesfalvi r. k. templomban vannak eltemetve. A szentbenedeki kastély tulajdonosa. A felvonóhíd és a kaputorony építtetője, a kastélykápolna diszítője. Udvari kancellár (1710), Erdély főkormányzója (1713–31), cs. k. kamarás, vbtt. Habsburg-barát politikus volt. Testvérével, Istvánnal együtt örökös grófságot nyert (1712). A katolikus missziónak nagy pártfogója volt. Az ő házában laktak az első ízben Mv.-en próbálkozó jezsuiták és az ő támogatásával kezdték építeni a kéttornyú plébániatemplomot (1728). Sokat tartózkodott Meggyesfalván, mely feleségére a kihalt Angyalosi családról maradt, ott temették el több gyermeküket és nejét is a templomban. Birtoka és udvarháza volt, ahol amikor tűz pusztított (1718), néhány kollégiumi diák segítségével sikerült megakadályozni annak tovább terjedését. Hálábol ezért a malomfalvi határon kiásott több szekérre való követ ajándékozott a ref. koll. építésére. Megerősítette és hitelesítette a mv.-i mészáros céh szabadalomlevelét (1717. febr. 8.). Vallásos ember volt, buzgó katolikus, oltárokat, templomi szobrokat emeltetett. A mikházai ferences templom nagyoltárának máriacelli Mária-képet Bécsből hozatta (1692). A mv.-i kis kat. Kápolnának főoltárára adományozta a Boldogságos szűz megkoronázása festményt (1704). Segítségével szerezték meg a korábban a Kornis kastélyban miséző jezsuiták az üresen álló romos meggyesfalvi ref. templomot (1716). Átalakítatta a kv.-i Ferencrendi templom hajójához csatlakozó egyik kápolnát, alatta a Kornis kripta, és oda vitette a szentbenedeki kastélyból a XVI. sz.-ban készült híres reneszánsz feszületet. A füzesmikolai ortodox fatemplom könnyező Mária ikonját szentbenedeki kastélyába vitette (1699) és házi kápolnájának oltárán helyeztette el, később a kv.-i jezsuiták birtokába jutott, majd relief másolatait Szentbenedeken és a Koródi udvarháza kápolnájába tette.
Irod.: Álló- és mozgóképek; Árva Bethlen K.; B. Nagy Margit; Bicsok-Orbán; Ferenczi Sándor 2012; Gudenus; Időtár 1; Kelemen Lajos 2006; Léstyán – templomok 1.; Maros megye; Maroszék; Nagy Iván; Trócsányi 1988, ÚMÉL; Vass Miklós; Veress Endre 1917