KORNIS Zsigmond, homoródszentpáli, göncruszkai l. br., aranysarkanytyús lovag, főispán

1578. k., † Radnót, 1648. nov. 3.: fejedelmi tanácsos, nagybirtokos. – K. Gáspár máramarosi főispán, huszti kapitány († 1601) erdélyi főúr és nagyszalontai Tholdy Erzsébet fia, K. Boldizsár öccse. Felesége erdődi Pálffy Ilona (1606–1637). – Básta seregében harcolt (1603); Báthori Gábor erdélyi fejedelem egyik követeként a bécsi udvar képviselőivel tárgyalt (1608), ősszel egyik követként jelen volt a királyválasztó ogy.-en. Lehet, hogy részese volt a Báthori Gábor elleni összeesküvésnek (1610) Magyaro.-ra menekült, távollétében fő- és vagyonvesztésre ítélték; Forgách Zsigmond seregében részt vett az erdélyi hadjáratban (1611), a szebeni ogy. örökös proskripcióra ítélte (1612). Tevékenyen támogatta Bethlen Gábor fejedelemségének elismertetését (1613), a fejedelem óhajára az ellene hozott ítéletet az ogy. megsemmisitette (1614). A csehek megsegítésére küldött erdélyi had egyik parancsnoka (1620–21). Bethlen Gábor majd I. Rákóczi György alatt fejedelmi tanácsos (1629–48), bihari (1622, vagy 1626–45) és zarándi főispán (1629–), aranysarkantyús vitéz. A fejedelmi tanács tagja (1929–) Rákóczi Zsigmond seregének fővezére (1644–) az erdélyi hadak generálisa (1645-ig). Mint fejedelmi tanácsos jelen volt Mv.-en a Köpeczi házban (1633) amikor I. Rákóczi György elfogatta a pártütő Zólyomi Dávidot. A török elleni szalontai csatában az erdélyi csapatok parancsnoka (1636. okt.), részt vett a havasalföldi hadjáratban (1639). Bárói rangot kapott (1636. febr. 11.). Kiterjedt birtokai voltak Bihar megyében. Megvásárolta a ludasi birtokot Pécsi Simontól (1630). A radnóti várat Bethlen Gábor fejedelemtől kapta adományként (1629), az átvétel után folytatta két bástya építését. Halála után unokaöccse Ferenc örökölte az uradalmat, aki lemondott II. Rákóczi György javára (1649).
Irod.: Bicsok-Orbán; Documente privitoare la istoria Ardealului, Moldovei şi Ţării Româneşti (Buc., 1929–38); Ferenczi Sándor 2012; Gindely Antal: Bethlen Gábor és udvara (Bp., 1890); Időtár 1; Keresztes; Kovács András; Kovács András: A radnóti várkastély (Kv., 1994); Kutschera Rolf: Guvernatorii Transilvaniei (Sibiu, 1943); Marosszéki krónikák 1; MÉL; Mo. főispánjai; Szekeres Adél: Ludas a XV – XVIII. század között (Nú., 1996. márc. 13.); Szováta; Trócsányi 2008; ÚMÉL; Veress Endre 1917