KÖRÖSFŐI-KRIESCH Aladár; Kriesch

Buda, 1863. okt. 29., † Bp., 1920. jún 16.: festő- és iparművész. – A bp.-i Mintarajziskolában tanult, ahol Székely Bertalan és Lotz Károly oktatta. Olaszországban folytatta atanulmányait. Művé­szetének alapját akadémista tanulmányai je­lentik, melyekhez szervesen kapcsolódik a plein air, majd a szecesszióval párosult szim­bolizmus megértése és alkalmazása. Gödöllőn telepedett le. Részt vett a gödöllői művésztelep tagjainak erdélyi gyűjtőútjain, ame­lyek célja a népművészet tárgyi emlékeinek felkutatása mellett Malonyay Dezső: A m. nép művészete c. műve erdélyi kötetének illusztrá­lásához, az erdélyi m. népművészet motívumkincsének autentikus forráson alapuló megismerése és lejegyzése volt. Bernády György megbízásából a mv.-i Kultúrpalota homlokzatán az ő rajzai alapján készültek a mozaiklapok, a nagy mozaik (Hódolat Hungária előtt) a kődomborművek, fémdomborítások (a Ferenc József koronázását ábrázoló dombormű, a koncertterem főbejárata fölött lévő falfelületen), szobrok; az előcsarnokban van két freskója: Táltosok körtánca, Székely mesemondás (1907–), faliképek: Két pásztor, Kalotaszegi nők, A juhász, Sújtásos öltözetű férfiak, Álló csoportkép lovakkal, Kocsagtollas férfi, Anya gyermekével, Máglyán ülő nő (1912–13, Mv., Kultúrpalota).
Irod.: Bernády emlékiratok; Bónis Johanna: A koronázási dombormű a Kultúrpalotában (Nú., 2006. márc. 3.); Éber; EMKK 2010; Gulyás Dorottya: Szobrászok a magyarországi művésztelepeke a 20. század elején = Táguló horizont; Időtár 2; Időtár 3; Keresztes Gyula: Mv. szecessziós épületei (Mv., 2000); Keresztes Gyula: Szecesszió Mv.-en: 5.: Közművelődési ház 1–5. (Nú., 1991. nov. 23.; 1991. dec. 7.; 1991. dec. 14.; 1992. jan. 4.; 1992. jan. 11.); KözPont (2008. jan. 14–20.); †Körösfői Kriesch Aladár = Kós; Marosi Barna 1974; Marosi-Helikon; Mv.-i kultúrpalota 2013; Molnár; Nagy Sándor: K. A. Itáliában = Lyka emlékk.; Nagyjaink; RNL Szabó–Kállai; Turisztikai kalauz; ÚIL; ÚMÉL