KORPARICH Ede

Mostar, 1893, † Geretsried (Németo.), 1984: kapitány, százados. – Az Osztrák-Magyar tengerészet kapitánya. A két vh. között, az erdélyi Hangya (Kaláka) Szővetkezeti Központ igazgatósági elnöke (1940–1947). Az Erdélyi Gazdasági Tanács tagja (1940–). A Mv.-i Kaszinó választmányi tagja (1947). Az Egyetem –barátok egyesületének tagjaként erkölcsileg és anyagilag is támogatta a Mv. -re költöztetett orvosi egyetemet (1946). A Márton Áron püspök nevével fémjelzett koncepciós perben 4 évi szigorított fegyházbüntetésre és 3 polgári jogvesztésre ítélték. Azzal vádolták, hogy kapcsolatban áll az angol és svájci diplomáciai körökkel (1946), hogy lefordította az erdélyi magyarság memorandumát, amelyet a párizsi béketárgyaláson kellett volna bemutatni, és amelyben Erdély autonómiát vagy román-m. perszonáluniót kértek. 5 év nehéz börtönre ítélték (1951. aug. 7.). Kiszabadulása után az NSZK-ba emigrált.
Irod.: Autonom magyarok; Deé Nagy Anikó 2007; Időtár 3; Katona Szabó; Komjátszegi Sándor: In memoriam Dr. Fekete Andor (Nú., 2001., aug., 18); Tófalvi Zoltán: Az érmihályfalvi csoport pere (II. rész) (Székelyföld, 7. sz., 2007. júl.)