KOSCH Hugó

Szászrégen, 1877. szept. 26. † Gundelsheim (Németo.), 1967. máj. 10., hamvait hazahozták Régenbe, és a családi kriptába helyezték: katonatiszt. – Elemi osztályokat és lic. -t szülővárosában, kadétiskolát Szebenben a gyalogosoknál végzett. Pilsenbe helyezték a 35. Gyalogezredhez, majd Prágában h. kadéttiszt. Hadnaggyá léptették elő (1897. jan. 11. –), főhadnagy (1901. nov. 1. –), kapitány (1911. nov. 1. –), és ekkor áthelyezték Mv. -re az 51. gyalogezredhez. Az I. vh.-ban ezredesadjutánsként Galiciában harcolt (1914–1916. nov.), majd előadóként a keletnémet hadsereg gyalogos századosképző iskolájába helyezték, amely a III. erdályi hadtesthez tartozott (1916–17). Őrnaggyá léptették elő (1917. aug. 1. –). Századparancsnok az 51. gyalogezredben, amellyel kiküldték az isonzói frontra (1917–18. dec.). A háború végéig Cataro kikötőben volt a fronton. Átállt a Román Hadseregbe (1919. júl. –), ahol ezredparancsnok a 39. gyalogezredben (1920-ig), előléptették ezredessé (1921. aug. 1. –). Nyugállományba vonult (1922. dec. 1. –). Katonai pályafutását több kitüntetéssel méltányolták (9 kitüntetése volt). Családjával áttelepedett No. -ba.
Irod.: Erdélyi ezredek; Reghin, militari