KŐSZEGI Margit, §

Máramarossziget, 1902. márc. 11., † Mv., 1988. jan. 31.: színésznő, énekesnő. – Zilahon érettségizett, azután orvostanhallgató volt Kv.-on, majd jogot végzett (1924). Mócsra helyezték, de nem maradt ott sokáig hamarosan elfogadta Janovics Jenő szerződési ajánlatát. Köz­ben énekelni tanult és Izsó Miklós színiisk. -ját látogatta. Mint operaénekesnő mutatkozott be Kv-on Janovcs Jenő színtársulatában (Bizét Carmen. -jében), s rövidesen a huszas-harmincas évek közkedvelt operett primadonnája ; Vidéki társulatok tagjaként járta az országot. Fellépett: Kv. (1924–30); Mv., Szilágysomlyó (1930–31), ahol megismerkedett Borovszky Oszkárral és feleségül is ment hozzá ezután együtt szerepeltek: Arad, Dicsőszentmárton, Oravicabánya, Nagyszeben- ben Vígh Ernő társulatában (1930–33), Nagyenyeden, Dicsőszentmártonban Sarkadi Gusztáv társulatával (1933); visszkerült Kv.-ra a Thália (1933–), majd a Nem­zeti Színház (1940–44), a kv.-i Állami M. Színház (1944–46) tagja volt, ahol főleg operettek­ben és népszínművekben lépett fel. A mv.-i Székely Színház alapító tagja Kemény János és Tompa Miklós meghívására nyugalomba vonulásáig (1946–68). Híres rendezők (Tompa Miklós, Dely Ferenc, Szabó Ernő) keze alatt vált drámai színésznővé és prózai szerepek sorát játszotta el kiemelkedő sikerrel. Nyugdíjba vonulása után (1961) még többször fellépett (utoljára 1984). Több mint 500 szerepet alakított, a mv.-i színjátszás Nagyasszonya, totális színész volt. Érdemes művész (1957). – F. sz.: Frasquita (Bizet: Carmen); Gilda (Verdi: Rigoletto); Adél, Rosalinda (ifj. J. Strauss: A denevér); Szaffi (Strauss: A cigánybáró); Médi, Tschöll-né (Schubert-Berté: Három a kislány); Fényes Szabolcs-Harmath Imre: Maya; Regina (Tamási Á.: Énekes madár); Beatrix (Heltai Jenő: A néma levente); Kamilla (Csiky G.: Ingyenélők); Vasza Zseleznova (Gorkij); Apátnő (Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek); Bíróné (Móricz: Sári bíró); Mária Lujza ( Rostand: Sasfiók); Margit ( Németh László: Villámfénynél); Lina (Kisfaludy: Csalódások); Anya (Wilder: A mi kis városunk); Vaszilisza (Gorkij: Éjjeli menedékhely); Öreg Nagyné (Bródy: A tanítónő, 1956); Anfisza (Csehov: A három nővér); Nanny (Zindel: A gammasugarak hatása a százszor-szépekre); A. Skvarkin: Ifjúság (1948); Szergej Mihalkov: A vörös nyakkendő (1950); K Szimonov: Legény a talpán (1951); B. Gorbatov: Apák ifjúsága (1953); B. Lavrenyov: Leszámolás (1953); Csiky Gergely: Ingyenélők (1953); B. Nusics: A kegyelmes asszony (1954); Bródy Sándor: A tanítónő (1956); H. Lovinescu: A lerombolt fellegvár (1958); Cecile (Paul Laurent: Szerelmes diákok); Muskátné (Molnár Ferenc: Liliom); Dr. Schön Toni (Eisemann Mihály: Egy csók és más semmi); Lefebrené (Eisemann Mihály: Fekete Péter); Igazgatónő (M. Sebastian: Névtelen csillag); Finum Rózsi (Tóth Ede: A falu rossza); Beatrix (Heltai Jenő: A néma levente); Mariska (Békeffy István: Janika); Mira (Kováts Dezső: Egyiptomi legenda); Viktória (Losonczy Dezső: Egyetlen éjszakára); Özv. Szikszainé (Fényes Szabolcs: Vén diófa); Mária Ivanovna (L. Rachmanov: Viharos alkonyat); Gáthyné, Erzsi ( Fényes Szabolcs: Az utolsó Verebély lány); Lilien (Carlo de Fries: Ilyenek a férfiak); Asszisztensnő (Márai Sándor: Kaland); Matrjona (Lev Tolsztoj: A sötétség hatalma); Parker Jenningsné (Sommerset Maugam: Fenség, fizetek!); A nemzetes asszony (Kálmán Imre: Az obsitos); Jolán (Vaszary Gábor: Bubus); Sybil Birling (J. B. Priestley: Váratlan vendég), Klementina, az édesanya (Eisemann Mihály: Vadvirág); Richenauné (John Knittel: Via Mala); Lina, elvált feleség (Komjáthy Károly: Harapós férj); Mónika, házvezetőnő (Gyöngy Pál: Három ember a hóban); Missis Jacobs (Evgenij Petrov: A béke szigetén); Bella Charles, házvezetőnő (James Gow- Arnaud D’usseau: Mélyek a gyökerek); Nagysád (Tomcsa Sándor: Nagy dolog kicsiben); Olga Petrovna (A. Skvarkin: Ifjúság); Canina, kurtizán (Ben Jonson: Volpone); Matild (Herman Heyermans: Remény); Özv. Karvassyné (Szigligeti Ede: A csikós); Fjolka szakácsnő (P. Karatigan: Az elcserélt kabát); Pernelle asszony (Moliere: Tartuffe); Vénasszony (Móricz Zsigmond: Uri muri); Kapitolina Petrovna (Sz. Mihalkov: A vörös nyakkendő); Klesztova (A. Gribojedov: Az ész bajjal jár); Zaharescu Aneta (Aurel Baranga: Dudva); A mama (Szabó Ernő: A vezér); Mrs. Kidd (Borisz Lavrenyov: Amerika hangja); Frau Schmelz (Tur testvérek és Seinin: Kinek kedvez az idő); Ana Ivanovna (K. Szimonov: Legény a talpán); Anna Andrejevna (Gogoly: A revizor); Bokorné, Vas Lina (Urbán Ernő: Tűzkeresztség); Maret Miart, tanárnő (August Jakobson: Két tábor); Nasztja (Ivan Franco: Az ellopott boldogság); Törökné (Metz István: Esztike és a kultúrforradalom); Kirpicsnyikova (K. Iszajev és A. Galics: Nem magánügy); Zulejka, Leila nevelője (Huszka Jenő: Gül-Baba); Kucseráné (Aki másnak vermet ás); Mária (Tiberiu Vornuc- Ioana Postelnicu: Felszáll a köd), Maros-küküllői főesp.; Sostrata (Niccolo Machiavelli: Mandragóra); Nardella, a királynő dajkája (Heltai Jenő: A néma levente); Öreg Jóskáné (Szirmai Albert: Mézeskalács), Warrenné (G. B. Shaw: Warrenné mestersége); Vásszá Boriszova (M. Gorkij: Vásszá Zselezova); Valeria Zapan (Aurel Baranga: Diadalív); Bernarda és La Poncia, szolgáló (Frederico Garcia Lorca: Bernarda Alba háza). A színház román tagozatán is szerepelt: Doamna Doyle (Frank D. Gilroy: Cine-l salvează pe Albert Cobb?). – F. m.: Életem a színház (emlék­irat; Új Élet, 1973); f. film.: Castelanii (1966).
Irod.: B. K. M. [Nekrológ] (V. Z., 1988. febr. 3.); Bérczes; Bokor András: Negyven éve a színpadon (V. Z., 1964. márc. 8.); Chereji Peris; Chereji Peris Teréz: K. M. (Nú., Múzsa, 233. sz., 1996. febr. 23.; 234. sz., 1996. márc. 1.; 235. sz., 1996. márc. 8.); Csekme; Csifó; Dudás Károly: K. M. – 70 éves (V. Z., 1972, márc. 12.); Emlékeznek az alapító tagok (V. Z., 1957. jan. 12.); Fodor Zeno; Gergely Géza: Életem: A színház. K. M. emlékezik. 1–5. (Új Élet, 10., 11., 12., 13., 14. sz. 1973); Gyárfás Miklós: K. M. (V. Z., 1979. márc. 18.); Gyárfás l. 2013; Horváth Bea; Hunyadi András: Búcsú K. M. -tól (V. Z., 1988. febr. 6.); Jánosházy György: K. M. köszöntése (Utunk, 1982); Jászberényi Emese: K. M. újból színpadon (V. Z., 1983. nov. 5.); Kántor-Kötő; Kemény János: K. M. köszöntése (Új Élet, 24. sz., 1962); Koch Mária: Elsuhant ötven esztendő (V. Z., 1975. dec. 13.); Kovács Levente; Kötő; Maros-küküllői főesp; Marosi Ildikó: Amíg beérik az alkotás (V. Z., 1962. okt. 28.); Marosi Ildikó: A meg­idézett ötven év (Utunk, 1976); MSZL; Nagyjaink; Nú (2002. márc. 9); Oláh Tibor: Megszakítatlan életút (A Hét, 1988); Oláh Tibor 1996, Polgár István: K. M. (Igaz Szó, 1962); Szabó Lajos: K. M. 40. éves színészi jubileumára (V. Z., 1965. okt. 17.); Szépréti Lilla: Kőszegi Margit (Új Élet, 19 sz. 1985); T. Páll Árpád: A tehetség foka: Emlékezés K. M.-ra (Új Élet, 8. sz., 1988); ÚMÉL; Vári Attila: Margit néni (Film, Szín­ház, Muzsika, 1988. máj.); Todea 2013; Virág György: Egy gyermekszínész emlékei a mv.-i Székely Színházról (Nú., 2016. márc. 21.)