KOVÁCS Albert

Mezőcsávás, 1928. febr. 29., † Mv., 2015. ápr 27. Mezőcsáváson temették: egyetemi tanár, kritikus, esszéista, irodalomtörténész, poetika. – K. Gergely, földműves és Ágnes fia. A mv.-i Ref. Koll.-ban érettségizett (1948); egy évig a kv.-i BTE irodalomszakos hallgatója, majd a szvedlovszki egyetemen oroszul folytatta tanulmányait (1949–54). A buk.-i Maxim Gorkij Intézet tanársegéde (1954–56); újabb orosz irodalmi tanulmányok során (1956–59) Moszkvában a TE –ben doktorált (1959); buk.-i munkahelyére visszakerülve előadótanár, tanszékvezető (1959–63); a Buk.-i TE-en előadótanár (1963–), docens, doktor (1970–), prof (1990–). Házi őrizetben volt (1989. szept. 5. – dec. 21), mert részt vett az 1989-es forradalom előkészítésében. A Secolul 20 világirodalmi folyóirat rovatvezetője. Tanulmányai, cikkei, írásai főleg az orosz és a kortárs romániai magyar irodalomról : A Hét; Utunk, Igaz Szó, Korunk, Viaţa Românească, Romanoslavica, România Literară, Secolul 20, Kitej-Grad, Golosa Szibiri, bp.-i Szovjet Irodalom hasábjain jelentek meg. A magyar irodalmi sajtóból kitiltották (1970–87). Mint műfordító feleségével oroszul tolmácsolta Asztalos István és Sütő András válogatott írásait. Egyetemi jegyzetet adott ki a XIX sz. orosz irodalomtörténetéről (1968). A Román Oktatásügyi Minisztérium Díjában részesült (1969). A Rom. Dosztojevszkij Társ. Elnöke, az international Dostoevsky Society alapító tagja, a Nemzetközi Szlaviszztikai Társ. Tagja, az Összehasonlító Poétikai Bizottság elnöke (2005–), az EME és a Nemzetközi Magy. Filológiai Társ., a Rom. Magy. írók Szövetsége, a Magy. Prof. -ok Világtanácsa, a Bolyai Társaság, a Kelet-Nyugat Kultúráért Alap; a Koós Ferenc Kör tagja, az MTA köztestületi tagja, a Buk.-i Tudományos Műhely alapító tagja – F. m.: Istoria literaturii ruse din secolul XIX. Curs. Vol. 1. ( Buc., 1968), 2. (1978, 79, 80); Istorija russkoj literatury XIX. veka. Fakultet inostrannyh jazikov i literatur. (Buk., 1980, 1986); Poetica lui Dostoievski (Buc, 1987); Műfajok, műformák motivumok (Buk., 1989); Szépremény -poétikáká (Buk., 1999); Frumosul pur. Poeti ciclasice și moderne (Buc, 2000); Dosztoevsky. Quo Vadis homo (Buk., 2000); Antológia, tanulmány: Dosztojevszkij: A művészetről (válog., bevez., jegyzetek; Buk., 1980); Scrisori despre literaturăși artă (Buc., 1990); szerk.: Bulgakov, M. A.: Teatru (utószó; Buc., 1986, 1987); Ajtmatov, Cinghiz: Eşafodul (előszó; Buc., 1991); Dosztojevszkij, F. m.: A Karamazov testvérek (utószó; Buk., 1991)
Irod.: EMKK 2010; Hencz Hilda: Magyar Buk. a kommunizmus alatt (Székelyföld, 7. sz., 2015. júl.); KMÍ; Kuszálik; Magy. kutatók; Magy. prof.; RMIL; RMKK; ÚMIL