KOZOCSA Sándor

Dicsőszentmárton, 1904. szept. 25., † Bp., 1991. jún. 6.: bibliográfus, irodalomtörténész, könyvtáros. – Erdélyben., majd szülei áttelepülése után (1922–) Bp.-en tanult, ahol az egyetemen bölcsész doktorrá avatták (1926). Az OSZK-ban dolgozott nyugdíjazásáig (1926–64) mint künyvtáros, utóbb főkönyvtáros, a bibliográfiai osztály vezetője (1931–48). Könyvtártudományi ösztöndíjas Németo.-ban (1929–30); a MTA II. o. meghívott tagja (1940–48). a bibliográfia elmélete és története c. tárgykör magántanára a debreceni, majd a bp.-i egyetemen (1942–48). 1934: a M. Irodtört. Társ. Választmányi(1934), a SZIA III. o. tagja és utolsó o-titkára (1947). Justh Zsigmond, Vajda János, Kaffka Margit, Krúdy Gyula, Vörösmarty műveinek gondozója. Az Új Idők Lexikona munkatársa, az Irodalom­történet szerk. (1941–48). Megkapta az MTA Gyulai Pál-jutalmát (1948); a Nógrád M. Tanács Madách-plakettjét (1970). Írásai : Vitkovics emlékkönyv (Bp., 1939), előadása : Fényjelek II. sor. (Bp., 1940), Irodtörténet ; M Könyvszemle, Válasz. Madách-érem (1970) kitüntetettje. – F. m.: A magyar újromantikus dráma (doktori értekezés, Bp., 1926); – International Bibliographie of Historical Sciences 1926–1929. (New York, 1930, 1932–33); Az 1932–44 év irodalomtörténeti munkássága (évente, Bp., 1933–46); Császár Elemér 40 é. irod. munkássága (Bp., 1934); Hóman Bálint irod. munkássága (Bp., 1934); Erdély irodtört-e (Kv,., 1936); Zilahy Károly esztétikája (Bp., 1936); Juhász Gyula (Bp., 1937); A Zalán futásának első kidolgozása (Bp., 1937); Kölcsey Antónia naplója (Bp., 1938); Angyal Dávid irod. munkássága. (Bp., 1938); Bevezetés a bibliográfiába (Bp., 1939); Magyar könyvészet : 1911–1920 (Bp., 1939–42; repr. 1969; CD-ROM, 2000); Az 1944-ik év irodalomtört. munkássága (Bp., 1944); Kis magyar irodalomtörténet (Bp., 1944); Dokumenti vengerszkoj revoljucii i oszvoboditelnoj borbe 1848–49 (Bp., 1948; angol és francia nyelven 1947); Horvát János élete és munkái (Bp., 1948); A magyar irodalom bibliográfiája: 1945–65 (1950–78); Móricz Zsigmond irodalmi munkássága (Bp., 1952); A szabadságért mindhalálig : Magyar katonalevelek (Bp., 1952); Mickiewicz Magyarországon (Bp., 1955); A szovjet népek irodalmának bibliográfiája 1944-ig Radó Györggyel (Bp., 1956); A francia nyelvű irodalom magyar filológiai repertóriuma 1919–1968 (Bp., 1969); Baudelaire Magyarországon (Bp., 1969); Magyar szerelmes levelek : 1528–1944 (Bp., 1976); A magyar irodalom bibliográfiája 1961–1965, 1–2. (Bp., 1978); társsz.: A szovjet népek irodalmának magyar bibliográfiája 1945–70 (Radó Györggyel; Bp., 1950–82); A bolgár irodalom magyar bibliográfiája (Papp Sámuellel; Bp., 1945–54, 1955); A szovjet népek irodalmának bibliográfiája 1944-ig (Radó Györggyel; Bp., 1956); szerk.: Kaffka Margit: Összes versei (jegyz.; Bp., 1961); Krudy Gyula: Vallomás (vál., utószó, jegyz.; Bp., 1963); Krudy Gyula: Szinbád (bibliogr., utószó; Bp., 1969; 1985)
Irod.: Gulyás; KMÍ; MKL; MNL; Pintér; RÚL; ÚMÉL; ÚMIL