KRISTÓF György, § Álneve: Tófalvi György, Apor Péter

Sáromberke v. Tófalva, 1878. okt. 2., † Kv., 1965. okt. 15.: egyetemi tanár, a filozófia doktora, irodalomtörténész. – A középiskolát a mv.-i és a nagyenyedi Ref. Koll.-ban végezte (1889), azután egyetemi hallgató Kv.-on, ahol m. -latin szakos tanári (1904) és Bp.-en bölcsészdoktori oklevelet szerzett A magyar mythologia classicus eposainkban c. értekezésével (1905). Pályáját a gróf Lónyai családnál nevelőként kezdte Deregnyőn, majd a szászvárosi Ref. Kuun Kocsárd Koll.-ban tanított (1903–22); a kv.-i FJTE m. nyelv- és irodalom tanszék mghívott helyettes tanára (1922. ápr. 1. –), kinevezett rendkivüli (1923. jan. 15. –) és nyilvános rendes tanára (1926. jan. 1. –45), az egyetlen romániai m. egyetemi tanárként. A M. Irodalomtörténeti intézet igazgató professzora nyugdíjazásáig (1940–45), a Bölcsészeti Kar dékánja (1943–44). Az EME filologiai-, nyelvészeti- és történelmi szakosztályának elnöke, a ref. Károlyi Gáspár Irodalmi Társaság szervezője és elnöke, a ref. egyházmegye vezetőségének tagja, a kv.-i EIT, a bp.-i Petőfi Társaság tagja, a Bp.-i Filológiai Társaság, a M. Irodalomtörténeti Társaság, a KZST tagja volt. Az első vh. után a kialakuló m. irodalmi élet egyik szervezője a Pásztortűz állandó munkatársa, a négynyelvű Cultura m. szerkesztője (1924). Elsők között tett kisérletet a transzilvánizmus fogalmának körülhatárolására, a mitosz és a valóságelemek kimutatására. Cikkei, tanulmányai : Protestáns Szemle, Erdélyi Múzeum, Irodalomtörténet, M. Társadalomtudományi Szemle, Egyetemes Philologiai Közlöny, Budapesti Szemle, Magyar Nép c. folyóiratokban. Születésének 60. évfordulóján tanítványai M. irodalomtörténet 1939 c. -el emlékkönyvet (Kristóf György emlékkönyv) adtak ki, melynek végén műveinek 641 tételes bibliográfiája található. – F. m.: A m. mitológia klasszikus eposzainkban (Kv., 1904); Arany László s a m. politikai költészet (Kv., 1905); Emlékezése a honalapítóra (Déva, 1908); Megjegyzések az esztétika módszeréhez (Kv., 1910); Felavatás: Alkalmi ódaszöveg (Szászváros, 1910); Petőfi és Madách: tanulmányok (Kv., 1911, 1923); Adatok Barcsay Ábrahám életéhez (Kv, 1911); Az erdélyi m. irodalom múltja és jövője (Kv., 1924, 1938); Influenţa poeziei populare asupra lui Balassa Bálint ( Kv., 1924); Petőfi és az ifjabb br. Wesselényi (Kv., 1924); Jókai Mór élete és művei (Kv., 1925; Mauriciu Jókai, Cluj, 1925); Jókai napjai Erdélyben (Kv., 1925); Barcsay Ábrahám költészete (Bp., 1925); Három jellemzés : Vörösmarty, Madách, Jókai, (Kv., 1926); Esztétikai becslésünk a mai közszellem hatása alatt (Kv., 1928); Bethlen Gábor és a magyar irodalom. (Kv., 1930.); Bethlen Gábor alakja az egykorú német népköltészetben (Kecskemét, 1930); Kritikai szempontok az erdélyi irodalmi életben (Kv., 1931); Tudományművelés a kollégiumokban (Kv, 1931); Báró Eötvös József utazásai Erdélyben (Kv., 1932); Kazinczy és Edély (Kv, 1932); Istoria limbii şi literaturii maghiare (ford. Bitay Árpád, Cluj, 1934); Péterfi Károly esztétikája (Bp., 1934); Szabolcska Mihály Erdélyben (Kv., 1934); Dunántúli írók Erdélyben (Győr, 1935); Eminescu Mihály költeményei (Kv., 1935 ); Dózsa Dániel elbeszélő költészete (Bp., 1938); Az erdélyi időszaki sajtó a kiegyezéstől a közhatalom-váltásig (Bp., 1938); Az erdélyi magyar vidéki hírlapirodalom története a kiegyezésig (Kv., 1939); A Királyhágóninneni írók Erdélyben (Kv., 1942); Tudományos Intézetek Erdélyben 1919-ig (Kv., 1942); Fadrusz Mátyás királya és Vörösmarty Szép Ilonkája (Kv., 1943); A kv.-i m. kir. Ferenc József Tudományegyetem M. Irodalomtörténeti Intézetének könyvtára (Pécs, 1943); Az egyetem hivatása (Kv., 1944); Reményik Sándor (Kv., 1944); Erdélyi m. diák Albensis János disputája a heidelbergi egyetemen 1617-ben a szászvárosi református Kun Kollégium heidelbergi kolligátuma (Kv., 1945; A két Bolyai alakja szépirodalmunkban (Kv., 1947); Kritikai szempontok a magyar irodalomtörténetben: Tanulmányok / Válogatta, sajtó alá rendezte, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel ellátta Gaál György (Kv., 2013); gyűjteményes köt.: Petőfi-emléksorok (Mv., s. a..); Transilvania, Banatul, Crişana, Maramureşul, 1918–1928. 3. köt. (Buc., 1929); Kelemen Lajos Emlékkönyv (Kv, 1947); szerk.: Erdély lelke (Berlin, 1924, 1928); Műfordítások román költőkből (Kv., 1928), II. Apafi Mihály magános könyörgései (Kiadta bevezetéssel ellátva, Kv., 1930); Péterfi Károly: A vizsgálódó filozófiának systémája. Sajtó alá rendezte és előszót írt hozzá (Kv., 1940); Kazinczy Ferenc : Erdélyi levelek. Bevezetéssel ellátta (Kv., 1944).
Irod.: Csejd –Tófalva; Dávid Gyula: Tudomány – irodalom- művészet négy nyelven (Korunk évk., 1974), EM; Fülöp–Ferencz; Gaál 2001; Gaál: Kv. vonzásában; Gaál György: K. Gy. könyvtára (Helikon, 44. sz., 1990. nov. 2.); Gulyás; György; György 1926; György 1927; Hivatás és tudomány; Magyar irodalomtörténet, 1939: Emlékkönyv K. Gy. hatvanadik születésnapjára (Kv., 1939); A Magyar tudományos irodalom bibliográfiája 1901–1925 ( Bp., 1929–36); Marosi-Helikon; Marosi-KZST; MÉL; Molter 1.; Pascu; Pintér; Pomogáts Béla: Erdélyi m. irodalomtörténet-írás, 1920–1944 (Helikon, 2008., 2. sz.); Predescu; Réthy–Váczy; RMIL; Transilvania; ÚIL; Valentiny 1935; Zoványi