KRÓN Ernő Ferenc

Mv., 1884. aug. 16., † Mv., 1983. febr. 4.: könyvkötő, naptáríró és szerkesztő. – Édesapja szintén Ernő alapította a könyvkötő műhelyt (1880). Felesége: Szabó Katalin (?- Mv., 1972. júl. 30.). – A középiskola elvégzése után édesapja könyvkötőműhelyében, azután Kv.-on a Rohonyi-, Esztergomban a Roska-műhelyben és Bp.-en a Tolnai Világlapja kiadónál tanult, Németo.-ban, Ausztriában praktizált és képezte magát könyvkötő mesterré. Mv.-en átvette apja műhelyét és mint önálló kisiparos dolgozott (1903). Megvette a Sáros utca 8 sz. alatti régi házat (1905), ott volt az otthona és ott működött könyvkötőműhelye (1907–) és nyomdája. Dolgozott hivataloknak, kötött be tankönyveket. A díszkötéseket kedvelte, javította a Teleki – és Bolyai könyvtár régi könyveit, kutyabőrből is. Jöttek hozzá tanulni szakemberek könyvtárakból, Buk. -ből is. Bernády és Molnár Gábor, Teleki Domokos is dolgoztatott vele. Részt vett az I. vh.-ban (1915–18), I. oszt. számvevő őrmester. Megvette az Erdélyi Kalendárium kiadói jogát (1912). Egész Erdélyben vették tőle a Lőcsei féle Székely Naptárt amit ő szerkesztett és nyomtatott átlagban 10. 000 példányban évente jelent meg: Régi és valódi Lőcsei-féle Közhasznú Székely Naptárt c. (1913–48) jórészt saját szövegeivel. A vezetése alatt álló Székely Naptárak Kiadóvállalat önálló füzetsorozatban is megjelentette azokat az írásokat melyekben az író orvosi tanácsokkal, a gyermekvédelem, lakásgondozás, konyhai takarékosság és házi kertészkedés feladatainak ismertetésével, vőfélyek, násznagyok köszöntő verseivel, szépségápolással, a sertésfeldolgozás hetvenféle módjával, söt a házaséletben előforduló testi-lelki bajok elhárítására 850 tanáccsal látta el az olvasókat. Tanított a Koll.-ban is könyvkötészetet kézimunka órán. A műhelyt államosították (1948), újraindult a tevékenység (1949–). Már fiatal korában szavalt és előadott humoros történeteket. Műkedvelő előadásokban vett részt. Amatőr színész is volt, közismert komikus, megünnepelték a harmincéves színészi jubileumát. Játszott a Cigányban Szentgyörgyi Istvánnal, Moliere : Képzelt betegében, A Tartuffeben (1949), valamint operettekben: Ali Baba, Cigánybáró. Három a kislány. Előadásaikkal vendégszerepeltek Erdélyszerte A mv.-i Munkásotthon színjátszóit tanította (1910–) A M. Iparos Egyesület alelnöke és vigalmi elnöke, a Könyvkötő Mesterek Főnöktestületének elnöke, az Állami Közműhely felügyelő bizottságának cenzora és a M. Iparosok delegátusa, a Tanonciskolák felügyelő bizottság tagja, a M. Iparos Tanuló Otthon könyvtárosa, a r. k. Legényegylet választmányának tagja és műkedvelő vezetője, a Dalműjátszó Társulat ellenőre és intéző tagja, a Polgári Blokk, a ref. dalárda és még számos egyesület vezetésében vett részt. Emlékiratát Száz év egy erdélyi könyvkötő család életéből 1979-ben gépelte le. -. – F. m.: Mit kell tudni a lányoknak a házasság előtt : A jó házasság titka (Mv., 1932); Száz év egy erdélyi könyvkötő család életlből (1979. gépirat); szerk.: Régi és valódi Lőcsei-féle Közhasznú Székely Naptár (1913–48); Régi és valódi Szentistváni Péter András-féle székely naptár 1935-ik közönséges évre).
Irod.: Erdélyi ezredek; Ferenczi 1929; A Hét (1975 aug. 29 ; 1984. aug. 27 Marosi Ildikó cikke); Horváth Bea; Időtár 2; István Lajos: Levelek, korok, korhangulatok: 155 éve jelent meg a Székely Naptár (Nú., Múzsa, 310. sz., 1997. szept. 5.); Ki kicsoda?; [Nekrológ] (V. Z., 1983. febr. 6.); Ökrös; RMIL; Sipos; Székely Naptár (hirdetései; 1945); Szőcs Lajos: K. E., a tollforgatók pártolója (Udvarhelyi Híradó kalendárium, 1998); Varga Gábor: Adatok egy vásárhelyi könyvkötő dinasztia történetéből (Debrecen, 1997); Vass Gyopár: Műhelyét múzeummá szeretné alakítani (Központ, 24. sz., 2010. jún.); Valentiny 1935