KULCSÁR Béla, §

Mv., 1929. febr. 2., † Mv., 1976. jún. 18. Síremléke saját alkotása: szobrász, festőművész. – Középiskolai tanulmányait a Ref. Koll.-ban végezte (1948), Piskolti Gábor festő tanára figyelt fel tehetségére, majd a kv.-i Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán végzett a szobrász szakon (1948–55). A főiskolán mesterei: Romul Ladea, Vetró Artúr. Kezdettől a köztéri szobrászat érdekelte. Mv.-en telepedett le (1955), tanított a Népi Egyetemen, a Bolyai Liceumban és az Ipariskolában (1957–64). A Romániai Képzőművészek Szövetségének tagja (1956–76). Tanulmányútat tett Cseszlovákiába (1958), Magyaro.-ra (1963), Jugoszláviába, Olaszo. -ba, Magyaro. -ra, Ausztriába, Németo. -ba, Dániában, Svédo. -ba, Norvégiába és Franciaországba (1968–71); Közép-Ázsiána, Magyaro. -ra, Ausztriába, Németo. -ba (1973–74). Felhívását Műveket a közterekre a mv.-i V. Z. közölte (1973. jún. 17.). Megnyerte az 1848–49-es szabadságharc agyagfalvi emlékművének pályázatát (1975), de tervei szerinti megalkotására és fölállítására nem kerülhetett sor, de az újabb szívrohama megakadályozta elkészítését (1976), tervei alapján Hunyadi László és Kiss Levente készítette el (1975–80). Szívinfarktusa után (1968–) a festészet felé fordult. Korszerű térszobra, a „Trafor” tíz alakzatból álló szoborcsoportja a mv.-i Színház téren áll és a Nemzeti Színházban található a Flóra nevű nőalakja. Számos alkotása hazai, magyaro.-i, ausztriai, németo.-i, svédországi és amerikai gyűjtőknél található, valamint a mv.-i (szobrok: Borika, Copfos leányfej, Katona gyermekkel; Sorsom önarckép), székelyudvarhelyi, gyergyószentmiklósi, brassói múzeumokban. Az Új Élet, Igaz Szó, Utunk, Előre, V. Z., Contemporanul, St. r., Artă plastică stb. közölték reprodukcióit, a tevékenységéről szóló cikkeket. – F. kiáll.: a mv.-i festőiskola kiállításán szerepel (1947), az Erdélyrészi állami képzőművészeti tárlaton Kv.-on (1948), Mv.-en részt vett minden tartományi (megyei) képzőművészeti kiállításon (1954–76), Brassó (1958), Bécs (1961), Csíkszereda (1968), Buk. –ben országos tárlatokon (1954, 1961, 1963); egyéni festészeti kiállításai: Mv. (1968), Székelyudvarhely (1968), Szászrégen (festészet és szobrászat) (1972), Stockholm (1973), Sepsiszentgyörgy (1975); retrospektívkiáll, emlékkiállítás (Mv. Kultúrpalota, 1998; Bp., 1999, 2001); Bp., Kecskeméten, Sopronban és Százhalombattán (2001). – F. m.: Dózsa György-mellszobor (kő, Sepsiszentgyörgy, 1958), Kovásznai kultúrház homlokzati reliefje, Népi kultúra c. (1959–60), Ajtay Éva festőművész síremléke (márvány, Mv. a ref. temetőben, 1961) és Péter Erzsébet síremléke (Mv., a ref. temetőben, 1969), Íjásznő (bronz, Mv., 1967). Az új mv.-i Nemzeti Színház előtti térren felállították a Térkompozició szoborcsoportját (bronz, 1973–74); Szárhegyi szfinx, Fejkendős nő, Pillangó (travertin, Szárhegy alkotótábor, 1975); Agyagfalvi emlékmű, amelyet tervei alapján, halála után Hunyadi László és Kiss Levente készített el.
Irod.: 100 év; Arcképcsarnok (Igaz Szó, 1972, 11. sz.); artportal; Banner; Banner Zoltán. Kulcsár Béla: kismonográfia. Album (Mv., 1998.); Bölöni Domokos: K. B. -emlékkiállítás a Kultúrpalotában (Nú., 1998. ápr. 24.; ápr. 28.); Csekme; J. A.: Ifjú képzőművészek ajándéka (V. Z., 1960. szept. 15.); Duicu, Serafim: Formele neliniştii (Tg. M., 2009); Duşa Traian: Expoziţie K. B. la Tg. M. (Arta Plastică, 7., 1967); Erdélyi L 2009, fotó1975; Erdélyi Lajos 2018; Fodor Sándor: Ifj. K. B.-ról (Nú., Színes Világ, 2006. szept 23.); Gyergyószárhegyi BME; Henter György: K. B. szobrász és festőművész (Új Kezdet, 2. sz., 2009. febr.); Katona Szabó István: Az Új Élet lexikona, 95. (Új Élet, 12. sz. 1974.); Koch Mária: K. B. képzőművésznél (V. Z., 1975. okt. 25.); MMK; Molnár; Peris Teréz: Emlékező-emlékeztetés (ézirat, elhangzott a Mv.-i Rádióban); RepM; RMIL; Todea 2013; Varró Ilona: Búcsú K. B. -tól (Új Élet, 13. sz., 1976.)