LASKAI CSÓKÁS Péter; Petrus Monedulatus Lascovius Ungarus, Petrus Lascovius de Barovia, Laskói Csókás Péter, Tsókás Monedulatus Péter

Laskó (Baranya), 1541–51 között, † Gyulafehérvár, 1587. szept.: ref. lelkész, tanár és iskolaigazgató, egyházi és teológiai író, szótáríró. – Tanult Kv.-on, Gyulafehérvárt, Debrecenben. A fogarasi iskola igazgatója lett Valószínű minden tantárgyat egymaga tanított. Mint az élettan tanára természettudományos szellemben nevelte az ifjúságot. Részt vett a Dávid Ferenc–Göcsi Máté közötti hitvitán (1571), majd külföldön meglátogatta Svájc, Olaszo.- (ott orvostudományokat is hallgatott), Franciao.- és Németo. nevezetesebb egyetemeit, majd, Wittenbergben tanult (1578). A második peregrinációjakor elhagyta a partikulát (1579). Hazatérve a mv.-i Schola Particula rektora (1580–81), az iskola igazgatója (1581–95). Imádkozással foglalkozó előadásaiból, írásmagyarázó, nyelvészeti, hitvitázó, dogmatikai, teológiai enciklopédiát szerkesztett és nyomtatásban Brassóban adta ki (1581). Még Mv.-en készítette el a tíznyelvű Calepinus-szótár (Lyon, 1585), és a tizenegy nyelvű szótár (1590) m. szövegrészét, két wittenbergi m. deák segített a kidolgozás és az anyag továbbításában. Lelkésznek hívták Fogarasra (1581) de állásának elfoglalása előtt újabb tanulmányutat tett Itáliában, Francio.-ban, Wittenbergben (1581–1582). Hazatérve Fogarason elfoglalta állását, egy patronus mágnás fia kísérőjeként újból útra kelt Itáliába, Genfbe és Wittenbergbe (1583–85). Hazatérte után Gyulafehérváron első lelkész volt haláláig (1585–87). Skolasztika ellenes de a Bibliához szigorúan ragaszkodó gondolkodó volt. Munkái sok irányú műveltségéről, kiváló tudományos képzettségéről tanúskodnak Imádkozással foglalkozó előadásaiból, írásmagyarázó, nyelvészeti, hitvitázó, dogmatikai, teológiai enciklopédiát szerkesztett és nyomtatásban Brassóban adta ki (1581). A kv.-i disputa 31 kat. tételére válaszolt; versekben dicsőitette az erdélyi fejedelmi udvar nagyjait. írt üdvözlőverseket is. De homine magna c. munkája az első erdélyi szerző által írt anatómiai munka. Művében a wittenbergi egyetemre járt m. diákok névsorát adja. Következetesen ragaszkodott a Biblia tanításaihoz, elutasította a skolasztikát. A purgatóriumról (1587) írt munkája nem látott napvilágot, úgyszintén az sem, melyben az elhunyt szentek közbenjárása elleni álláspontot védte (1580). Írásait versbe szedte, még szerzett más verseket is, melyek részint Brassóban kiadott műve függelékéül (Nablium precanum), részint a Báthory István lengyel király tiszteletére kiadott füzetben (Viridarium, poetarum… in laudes… Stephani Regis Poloniae… in duobus libros diuisam / Auctt. Ferenc Hunyadi, P. L. Cs. etc. (Venetiis, 1583); részint Ecsedi Báthory Istvánt dicsőítve a Fegyverneki Izsák műve elején jelentek meg. – F. m.: Jucundum ac svave sponsi Christi colloquium cum sponsa ecclesia… (Wittenberg, 1578); Speculum exilii, et indigentiae nostrae… (Corona [Brassó], 1581); Nobilium praecanum (Brassó, 1581); Theoramatum de puro et expresso Dei verbo… examen et refutatio (Genevae, 1584); Orthodoxae assertio-nes de authoritate, necessitate ac fine sacrarum literarum… (Genf, 1584); De homine magnó illo in rerum natura miraculo et partibus eius essentialibus lib. II. (Wittenberg, 1585; Bp., 1961); Ode protreptice ad Magnific D. Stephanum de Báthor, Comitem Comitatus Szatmár et Szabolch…(Bazel, 1586); társsz.: Calepinus, Ambrosius: Dictionarium undecim linguarum (Lyon, 1585), (Basileae, 1590); antológ.: poetarum… in laudes… Stephani Regis Poloniae… in duobus libros diuisam / Auctt. Ferenc Hunyadi, P. L. Cs. etc. (Venetiis, 1583); Régi magyar filozófusok (Bp., 1961).
Irod.: Bihari Péter: Általános és hazai művelődéstörténet (Bp., 1884); Cat. Bibl. T.-B.; Chiorean 2008; Dankanits Ádám:XVI.századi olvasmányok (Buk.,1974); Dankanits Ádám: L.Cs. P. könyvei (Lymbus, 1990); Encyc. Hung.; Erdélyi panteon; Erős várunk; Fodor Ferenc 2000; Frankl; Fülöp–Ferencz; Harsányi István: A reformáció hatása a m. közművelődésre (Bp., 1923); Híres polgárok; Horányi; Horváth Éva. Már ötszáz éve elkezdődött nyelvünk tudatos művelése (Nú., 2023.nov.10.); Időtár 1; Ki kicsoda a filozófiában?; Kiss Pál: Mv. kalauz; Koncz; Koncz József : A mv.-i Ev. Ref. régi iskola ismertetése (Mv., 1884); A m. irodalom története: Képes díszmunka (Bp., 1906–1907); M. történelmi tár (Bp., 1855–63); MAMŰL; Máthé Márta-Haller Béla: A Mv.-i Ref. Koll. alapításának 450. évfordulójára (Magiszter, 3–4. sz., 2007); MÉL; Pál-Antal; PNL; Parády; Pintér; Révész Imre: M. tanulók Wittenbergben Melanchton haláláig = M. tört. tár 6.; RMK; RNL; Sebestyén Mihály: A Calepinus-szótárról- mindenkinek (Új Kezdet, 9. sz., 2010. szept.); Sebestyén Mihály: Az első vásárhelyi iskolamester L. Cs. P. (Nú., 1990. márc. 3.); Szily Kálmán: Ki volt Calepinus m. tolmácsa (Bp., 1886), Szinnyei; Thury; Tonk S. 2020; Tóth István: A gyulafehérvári humanista költészet antológiája (Bp., 2001); Tóth István: Vásárhelyi humanista költők (V. Z., 1969. jan. 4.); ÚIL; ÚMÉL; Weszprémi; Zoványi