Modos (Torontál), 1864. dec. 14., † Mv., 1960. szept. 23.: zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus. – Leánya: L. Magda, a későbbi operaénekesnő, a milánói Scala művésznője. – Temesváron végezte a középiskolát és kezdett zongorázni tanulni. A bp.-i Zeneakadémián Liszt Ferenc és Erkel Ferenc tanítványa (1882–86), majd ösztöndíjjal a bécsi konzervatóriumban tanult, ahol Hans Schmidt és Robert Fuchs irányításával, zongoraművész oklevelet szerzett (1891) Ezután egy éven át New-Yorkban az Eden Múzeumban hangversenyezett,. New Yorkban A. Dvorák egyedüli magyar tanítványa volt (1892–95). Vallomása Dvorakról: „Mérhetetlenül sokat köszönhetek neki. Barátságába fogadott, sok időt tölthettem társaságába, elkisértem sétáira, valósággal személyi titkára lettem”.Troy városban (USA), a Seminary Conservatoriumban zongorát és zeneszerzést tanított, emellett rendszeresen hangversenyezett (1895–98), egy sor amerikai hangverseny után hazatért (1898) és zenetanár voltTemesváron 2 évig, Aradon 5 évig és Kassán 4 évig. Bp.-en tanári oklevelet szerzett (1911) és végleg letelepedett Mv.-en (1911–31), ahol a Konzervatórium zongoratanszékén tanított, nyugdíjazásáig. Az I. vh. idején jótékonysági célú hangversenyeken is fellépett. Zongora és szerzői estje volt Mv.-en (1926). G. Enescu igen nagyrabecsülte, őt kisérte zongorán mv.-i vendégszereplésekor, Beethoven Tavaszi szonáta c. előadásán (1929. dec. 5.). Barátsága jeléül váratlan nyugdíjazása ellen írásban tiltakozott az illetékes hatóságoknál.. Gazdag előadóművészi munkássága mellett kitünt zongoraszerzeményeivel, módszertani tanulmanyaival is. A bp.-i zeneszerzőverseny I. díját kapta (1933). Zenepedagógusként a Caland-Breithaupt-módszert saját tapasztalataival kiegészítve alkalmazta. A zongoratechnika fiziológiai alapjainak megújítását célzó kutatásokat folytatott. Zenekritikái: Tükör, Székelyföld, Székely Ellenzék; útibeszámólója az Ellenzékben jelent meg. Írt Bartók B. és G. Enescu mv.-i fellépéséről. A Consolation c. zongora kompoziciójáért arany díjat nyert a bp.-i Nemzetközi Zeneszerző versenyen (New-York, 1933), a KZST tagja (1926–); a Román Zeneszerzőszövetség mv.-i fiókjának tagja (1953–). Írt zongoraműveket és dalokat melyek Lipcsében és Bp.-en jelentek meg. Nevét viseli a Mv.-i Művészeti Egyetem zeneművészeti karának egy terme a Pálffy-házban (2010. máj. 12.). – F. m.: zongoraművek :Consolation; Humoresque; Románc, Improvization; Valse de Concert; Szerenád; Elégia; Fantaisie romantique = Ünnepi könyv; Tíz változat egy népdalra; dalok, kórusművek; népszínműve: A szép Gyöngyömné; antolog.: Ünnepi könyv: Félszázados jubileuma emlékéül kiadta a KZST (Mv., 1930).
Irod.: Dsida; Hajdó Károly: A mv.-i zeneiskola évfordulójára (Nú., 1999. jan. 12.); L. Á. (Marosvásárhely, 1912. jan.1.); Elhunyt L. Á. (V. Z., 1960. szept. 25.); EM; Filarmonica 50; Időtár 2; Időtár 3; Katona Szabó István: Az Új Élet lexikona, 98. (Új Élet, 14. sz. 1974.); Kim; Kemenes Csilla: L. A., a zenepedagógus (Zenetud. írások. Buk., 1986); Kim; KZST1930; Marosi-KZST; Lakatos István: L. Á. (Utunk, 1956/35); Marosi-Helikon; Marosi-KZST; MÉL; Molter 2.; Muzicieni din Rom. 5.; Mv. és a háború 1.; Mv. műv. vár.; Ökrös; Polgár István: Hazánk legidősebb muzsikusánál (Művészet, 3. sz., 1958. jún.); Predescu; RMIL; Szász Károly: L. Á. (Művelődés, 1972); Todea 2013; ÚMÉL; Ünnepi könyv; Zenetudományi írások
©
Erdélyi Magyar Adatbank Egyesület, Jakabffy Elemér Alapítvány, Transindex (1999–2021)
Honlapot készítette: PZSE