? † ?: jegyző, tűzoltóparancsnok, rendőrfőnök. – L. János mv.-i főbíró (1792–1863) és Peielle Mária (1798–1864) fia. Ádám ügyvéd testvére. -Mv.-en jegyzőként részt vett Pesty Frigyes egész Mo.-ra és Erdélyre kiterjedt helynévgyűjtésében (1864–65), közölte Mv.helyneveit. A városi törvényhatósági bizottság tagja, tanácsos és polgármester helyettes (1872–), Mv.-i rendőrkapitány (1878–89). Kidolgozta a bérkocsik és társas kocsik városi rendszabályait (1880). Lemondott a tűzoltó-parancsnoki tisztéről (1886. máj. 26.), Az Országos Kórházi bizottság tagja (1881), jelen volt a kórház alapkőlerakásánál (1889. júl. 19.) Az EMKE mv.-i városi választmányának tagja (1887). Elrendelte egy mv.-i székhelyű városi és megyei betegsegélyező-pénztár felállítását (1892. ápr. 18.). A Kossuth-szobor-állító bizottság elnöke (1894–99. jún. 11. a leleplezés napja.).A Kereskedelmi Kamara levelezői tagjai közé választották (1896. szept. 20.). Nyugdíjazását kérte 38 évi közszolgálat után (1900. nov. 17.), helyére Geréb Lajos rendőrbíró került. A március 15. állandó bizottság elnöke Oroszlány István lemondása után (1901.márc. 9.–). – F. m.: Mv. sz. k. városi és marostordamegyei Kerületi Betegsegélyző Pénztár alapszabályai (Mv., 1892).
Irod.: Fülöp–Ferencz; Időtár 2; 5/1, 5/2; Knöpfler Vilmos: A mv.-i országos kórház alapításának és fejlődésének rövid vázlata (Mv, 1882); Marosi-KZST; Pesty 2014; Sándor; Szentgyörgyi
©
Erdélyi Magyar Adatbank Egyesület, Jakabffy Elemér Alapítvány, Transindex (1999–2021)
Honlapot készítette: PZSE