LÁZÁR Dénes, szárhegyi és gyalakuti gr.

Gyergyószárhegy, 1816. febr. 27.,† Mv., 1881. febr. 23., Mosonba temették: honvédezredes, dandárparancsnok, a mv-i és marosszéki nemzetőrség parancsnoka, mosoni birtokos – Gr. L. József (1782–65) cs. k. kamarás, lovas százados, és Péchy Eszter fia. Testvérei: L. Albert, L. Eszter- Bernáld Dénesné; L. Mór, felesége Barcsai Polixénia. Felesége: 1. sárdi Simén Johanna- Ivánka († 1849. aug. 11.), sárdi Simény György és plankensteini br. Rauber Róza leánya. (Esküvő: 1849. júl. 7. v. 10.); 2. gr. Rindsmaul Adél v Etelka (1838. júl.–1888. febr. 23), frauenheimbi és neudeggi gr. Rindsmaul Adalbert és széplaki Petrichevich-Horváth Emilia, cs. kir. csillagk. hölgy leánya. (Esküvő: 1859. febr. 22.) Gyermekei: Dénes (†1872), Adél (1861–) és Ádám (1863–1905). – A bécsi katonai akadémián tanult. Mint hadnagy Nagyváradon állomásozott (1840 k) A katonai pályát elhagyta ás Méhesen telepedett le. Mosonban, az elpusztult kastély tulajdonosa. Mv.-en szervezte a polgárőrséget, önkéntes nemzetőri kapitány, a mv.-i Mátyás huszár sorozó központ vezetője, a lovas zászlóalj egyik szervezője, egyik kerület alkapitánya (1848. ápr). A huszártoborozási akció vezetésével bízta meg Berzenczey László (1848. szept.). Az agyagfalvi gyűlésen a marosi székelyek vezére. A 1848/49-es szabadságharcban, mint dandárvezér működött Radnóton (1848. okt.)), Mv. megtámadása után (1848. nov. 5.) bujdosnia kellett. Majd ismét visszatért Mv.-re ahol dandárparancsnok és a várnagy helyettese (1849. jan), térparancsnok, hatásköre Marosszék területére is kiterjedt, ugyancsak parancsnoka a vásárhelyi és széki nemzeti őrségnek, melyet febr. végéig újjászervezett; a vegyes statáriális bíróság elnöke (1849. ápr.); ő vezette a segesvári ütközetbe induló nemzetőrséget (1849. júl 30). A szabadságharc után Pestre költözött. Eladta szászerkedi jószágát a serlingi kis birtokrésszel együtt gróf Lázár Miklósnak (1858). – F.m. : Felszólítás, hogy a tűzérségre ajánlkozók nála jelentkezzenek. Felszólítás a szólőkhüz. Könyörgés a hazáért (Mv., 1849).-
Irod.: Breit József: Mo. 1848–49 évi függetlenségi harcának katonai története (Bp., 1897–98); Dragomir, Silviu: Studii şi documente privitoare la revolutia românilor din Transilvania în anii 1848–49 (Sibiu, 1944); Gudenus; Gyászjelentő; Időtár 2; Keresztes 1995; Nagy Iván; Pálmay; Szinnyey