LÁZÁR Ferenc, szárhegyi

1515 v. 16., † Szászrégen, 1536. ápr. 24.: királybíró, hadnagy. – L. András fia. Felesége: szászfülpösi Bykli Katalin. Testvére szentannai L. Jánosnak. Kászonszéki tisztségeket viselt, felváltva hol királybiró, hol hadnagy volt (1515 v 1516 k.). A mohácsi vész után Szapolyai pártján állt, ezért mind Erdélyben mind Magyaro.-on sok jószágot kapott. Erdélyben a vécsi kastélyt, a tekei birtokot, a Kolozs megyei Szászerkedet is (1526–29), felesége révén a szászfülpösi birtokok is az övé lett. Kisfaludot és három lófőséget vásárolt Székely Ferenctől (1507). Később I. Ferdinand hive lett, amiért János király vajdája Báthori István elfogta (1529), és nótán elvesztette Vécset, mely az Árthándi testvérekhez jutott, valamint Kisfalud helységet, amit Szentgyörgyi Tóth Jánosnak adományoztak (1529). Szapolyai János, nem bízott hűségében, Majláth István erdélyi vajda elfogatta (1536. márc. 27.), és Szászrégenben fejét vétette (1536. ápr. 24.) Kivégzése után gyergyói, csíki, kászoni birtokait testvére, a szentannai L. János örökölte.
Irod.: Garda Dezső: A Lázár család marosszéki otthonalapítása…= Pál-Antal – Simon; Maros megyei m. 3.; Időtár 1; Nagy Iván; Pál-Antal; Pál-Antal – Szabó 2; Szabó Károly: A régi székelység (Kv., 1890); SzOkl, 2.; Székelység