LÁZÁR József, szárhegyi gr.

? † Szászerked, 1819. okt. 16.: cs. kir. kamarás és az erdélyi m. nemes insurgenseknél főstrázsamester. – L. Antal (1731–1783) és Torma Éva fia. Felesége: Bornemisza Rozália († Szászerked, 1783. sept. 14.). br. Bornemisza Pál és gr. Mikes Anna leánya, br. Bornemisza Rozália († Szászerked, 1783. sept. 14.), fiúk József (1782–1865. marc. 13); 2. gr. Bethlen Mária, volt gr. Földvári Ferencné özv. (esküvő: 1804) (1763.?- Marosgezse,1817. máj. 1.). – Mint királyi hivatalos köldött minden diétán jelen volt (1790–1811, kivéve 1792). Medgyesfalván volt birtokos. Kiváltotta az elzálogosított serlingi jószágot. – F.m. : Egy szó az erdélyi nemes ifjusághoz. (Mv., 1812; Kv, 1816). Mind a két példány végén: (Bécs, november 1806). A bevezetés szerint németből van fordítva Demián által és L. a kiadó. Ezen munka az Anleitung zum Selbstsudium der militärischen Dienstwisserschaft. (Wien, 1809). c. munka előbeszédének fordítása; Beszédje, melyet a vitéz felkölt nemes harmadik lovas ezred elbocsáttatása alkalmatosságával, a midőn a nemes marosszéki osztályt a nemes szék tisztségének számba adta volna, elmondott Marosvásárhelyt bőjtmás havának 3. 1810. (Mv, 1816.).
Irod.: Gudenus; György: A ferencrendiek; Halotti beszédek; Kornis; Krón Füz. (1939.4/9); Lázár Miklós gr.: A gróf Lázár család (Kv., 1858); Levéltári gyászj.; Nagy Iván; Szinnyei