LÁZÁR Kálmán, gyergyószárhegyi és gyalakuti gr.

Bencenc, 1827. máj. 27, † Erzsébetváros, 1874. febr. 24., nyughelye Kelementelkén a kis temetőkápolnában: ornitológus, író, publicista.- L. Benedek Alsó-Fehér megye főispánja (1783–1837) és gr. Bethlen Mária kereszteshölgy (1789–1861) fia. Felesége sárdi Simén Amália (Kelementelke, 1835 – Mv., 1907. márc. 28. temetve Kelementelkén). Esküvő: 1852. okt. 18. Gyermekeik: Berta (?-Mv., 1940), Gizella gr. Haller Béláné, Kálmán, Árpád, Miklós, Róza (Mv., 1863. jan. 2. † Munkács, 1941. dec. 19.), István (1864–1920), Maros-Torda vm. főispánja. – Nagyon óvták, ezért otthon tanítatták, Nagyenyeden végezte a középiskolát, majd a kv.-i piaristáknál a Szent József Fiúneveldében jogi tanulmányokat folytatott (1846–48). Önkéntesként csatlakozott forradalomhoz (1848, szept) Előbb közkatona, aztán főhadnagy, százados, vezérkari segédtiszt Henryk Dembinski seregében, akivel a forradalom leverése után Töröko.-ba menekült. Vidinben töltött két hónapot, ennek történetét meg is írta (1850). Hazatérte után birtokán gazdálkodott (1849 okt–). Letartóztatték és a gyulafehérvári börtönben volt néhány hónapot (1850) Gyakran utazott, ornitológiai és zoológiai tanulmányutakon járt Európa-szerte, illetve vadászszenvedélyének hódolt. A kormányzó Deák-párt színeiben a hátszegi választókerület országgyűlési képviselője vol (1862–72) Felső-Fehér vármegye árvaszéki elnökévé választották (1872), így Erzsébetvároson telepedett le és ott élt haláláig. Első írásait, novelláit már diákkorában közölte a Pesti Divatlap, a Honderű, a Budapesti Divatlap, a Hazánk, a Hölgyfutár és az Életképek. Jókai Mór és Kővári László meglátogatta őket bencenci birtokán, majd elkísérték Jókait a székelyföldi körútján: Kelementelkén (1853. máj. 17–20). Tudományos eredményei: összeállította az Erdélyben honos madarak listáját, m. és német nyelvű tanulmányait, cikkeit szaklapok közlik. Levelezett Alfred Brehmmel is. A pesti állatkert tisztviselője (1866). A hátszegi választókerület ogy.-i képviselője (1869–72). Erzsébetvárosban a Felső-Fehér vm. árvaszéki elnöke haláláig (1872–74). Akad.-i székfoglalóját Mo. madárvilágáról tartotta (1867), a császári Leopold Károly Természettudományi Akad. tagja, a bécsi Zoologiai Társaság levelező tagja, az EME természettudományi szakosztályának alapító tagja. – F. m.: Magyar menekvők török földön (Kv., 1850); Lég urai: Képek a madárvilágból I-IV k. (Pest, 1864–66); A pesti állatkert ismertetése egy szakértőtől (név nélkül; Pest, 1866); Körút az állatkertben (Pest, 1867); Kártékony állataink; Az európai törpe sasokról = M. orvosok és természetvizsgálók 1865. aug. 28.-szept. 2. (Pozsony, 1866). Szerk: Természerbarátok és vadászok évkönyve (Pest, 1887)
Irod.: Gudenus; Gászjelentő L. Bertáé; Józsa András: L. K. ornitológus, állatkertész (Nú., Színes Világ, 2014. júl. 4,); Pálmay; Rugonfalvi Kiss; Szinnyei; ÚMÉL; Vofkori: Utazások Székelyföldön (Csíkszereda, 2014)