LÁZÁR Móric; Mór, szárhegyi és gyalakuti gr.

Szárhegy, 1817. márc. 20, † Meggyesfalva, 1865. aug. 4.: Marosszék tiszteletbeli jegyzője, földbirtokos és lótenyésztő. – L. József (1782–1865) és Pécsy Eszter fia. Felesége: nagybarcsai Barcsai Polixénia (1841. febr, 28.). Gyermekeik: Vince (1841-?); Olga (1843- 1902), br. Radák Ádámné (1843–1902), Jenő (1845–1900), Corina Bors Gusztávné (1851–1890)., Meggyesfalván nyugosznak. – Első oktatását a mv.-i iskolákban nyerte, a kv.-i gimn.-ban és líc.-ban folytatta tanulmányait. Azután apja házához Mv.-re tért vissza s a kir. táblai joggyakorlathoz kezdett. Marosszék tiszteletbeli jegyzője volt (1839–43); Mezőménesre telepedett, gazdasággal foglalkozott, míg az 1848. események őt is a székely táborba szólították, ahol tiszti rangot viselt. Proklamációban lelkesítette a székelyeket. Vezetője annak a székely hadosztálynak, amely feldúlta, felégette Szászrégen városát (1848. nov.1.). Az 1848. nov. 5. mv.-i események után, apját a város részéről kezesnek adták, majd 1849-ben egy ideig Urbán cs. kir. ezredes fogva tartotta Kv.-on. A szabadságharc után Bilakra (Doboka ) települt a ménese nemesítésére nagy gondot és költséget fordított. Angliába utazott (1857) és Yorkshire legjelesebb lótenyésztő-intézeteit látogatta meg és Tatton Sykestől telivér angol anyakancákat hozott. Szárhegyen és gyergyói javaiban ő volt a legnagyobb birtokos. Erdője volt Székelykakasdon is. Meggyesfalván átépítette a korábbi udvarházat. A barokk kastély két különálló egyemeletes épülete leégett (1922), a szomszédságban épült u.n. vadászház és a víztorony megmaradt gondozatlan, lerombolt állapotban. Utolsó tulajdonosa L. Nóra Bissingen Ottoné volt. Magyarón is volt földbirtoka. Bidermann-nal létrehozta a Tutajozási Társulatot (1858 illetve 1863) és felépítették az első lóvontatású fasínes vasútat a fa szállításának megkönnyítésére. A lóvasutat Orbán Balázs is megemlítette. Hirlapi cikkeket írt anyagi kérdéseinkről. Proclamatiója: Fegyverre polgártársak! (Mv.; 1848. ápr. 15). (Fegyverre szólítja m. polgártársait a bujtogatók és honárulók ellen).
Irod.: 1848–1849 Transilvania; Biás I.; Bicsok-Orbán; Gudenus; Időtár 2; Keresztes 1995; Lázár Miklós gr.: A gróf Lázár család. (Kv., 1858); Magyaró hétköznapjai; Pálmay; Pesty 2014; Szinnyei; Tófalvi Zoltán: 1848 márciusa a Székelyföldön, Mv.-en (Nú., 1998. márc. 12–13.)