LÁZÁR Nóra, § Lázár Eleonóra / Nóra, gyergyószárhegyi és gyalakuti gr.; dr. Bissingen Nippenburg Ottóné

Meggyesfalva, 1871. febr. 24., † Mv., 1952. ápr. 2.: meggyesfalvi birtokos.- L. Jenő (1845–1900) és borsodi br. Bors Rudolfina leánya. Férje Bissingen-Nippenburg Otto (1860–1900) cs. kir kamarás, huszárkapitány a 13. regimentben. (Esküvő : Bp. 1895. aug. 25.), párbajban halt meg. Gyermekeik: Otto (1900-Ófutak, 1918. júl. 19); Nóra, gr. Salm-Hochstraten Hermanné; Erzsébet (1899–1984), Margit Apor Istvánné (1897–1980). – A Bissingen grófok egy emeletes háza a mv.-i Főtéren épült (18. sz. kezdetén), földszíntjén kávéház és üzeletek működtek (Bartók B. u. jobb sarkán). Kérelmezte a városházán, hogy a főtér mögötti építési területet, mely tulajdona volt, feloszthassa telkekre és utcát nyithasson a Főtér és Iskola utca között (1912). Mv.-en a Korzó közben, a mai Bartók Béla u. voltak házai, a Bartók Béla u. és a Rózsák tere sarkán álló emeletes ház is a Bissingen családé volt. Braun Róbert hírlapi cikkben telekspekulációval vádolta, amikor megnyitotta a Korzóközt (1910. dec. 4), a fennmaradt belterületi telkeket drágán adta el. A meggyesfalvi kastély utolsó tulajdonosa, a húsz hektárnyi kiterjedésű parkban, a halastó közelében álló két épülete leégett, a nagyobbik (1921. okt.) és a kisebbik része (1922. febr.). Meggyesfalván négyosztályos elemi iskolát építetett, a tanítóknak teljes ellátást biztosított. A mv.-i Jótékony Nőegylet elnőke (1903–12?), Az I. vh. alatt leányával együtt, a helyi Vörös Kereszt Kórház ápolónője lett, a kórház főnöke (1914–), a Klotild Árvaház elnőke volt. Az 1547 hold földjéből a földreformkor (1921) kisajátítottak több mint 83 százalékot, 257 hold maradt.
Irod.: EM; Fülöp–Ferencz; Gombás Emma: A Mv.-i Jótékony Nőegylet 50 éves története (Mv., 1911); Gudenus; Időtár 1; Időtár 2; Keresztes Gyula: Örökségünk 45.: A meggyesfalvi kastély épületei (Nú., 1993. nov. 19.); Kornis; Koszta; Levéltári gyászj.; Molnár Gábor: A Mv.-i Jótékony Nőegylet (Marosvásárhely, 1911. nov. 1.); Mv. és a háború 1.; Pană; sírkő a kat. temetőben; Tîrgu Mureş