LENCSÉS György, váradi

1530., † Gyualfeférvár (?), 1593. máj. 6.: orvos. – Gyulafehérvárt Báthory Kristóf és Zsigmond udvari embere, majd erdélyi kincstári számvevő volt. A neve alatt maradt fenn az első m. nyelvű orvosi könyv, a talán általa összeállított Ars medica kézirata, amelyet Gulyás Károly fedezett fel és ismertetett (1913) majd Varjas Béla adott közre (1943); A 16. sz. kéziratot a Teleki Téka őrzi. Több mint 300 oldalas, címlapja hiányzik. Az első rész címe: Az emberi testnek betegségeiről való orvosságok. A következő fejezetek a kozmetikumokról, forróságokról,és hideglelésről, dagadásokról,, lőtt sebekről, és csontbetegségekről, mérgekről és mérges állatok marásáról szólnak. Az 1757 –es keltezésű u.n. ersőszentgyörgyi változatát Alföldi Rezső és Kónya Imre (1956) mutatta be. A harmadik szövegváltozat 1610-ből származik. Az Ars medica elsősorban a m. orvosi terminológia története szempontjából rendkivül fontos forrás. A L. Gy. – Ars Medica – 1577 emlékplakett a kimagasló tudományos eredmények jutalmazására készült az EME Orvostudományi Szakosztályának kezdeményezésére és az első kiosztására Mv.-en került sor a XV. Vándorgyűlésen (2005. ápr. 14–16.), Vizi E. Szilveszternek, az MTA elnökének itélte a kuratórium. – F. m.: XVI. századi magyar orvosi könyv = Ars medica (Kv., 1943); Minden doktorságot csak ebből késérek… Szemelvények a 16–17 sz. magyar orvosi kézikönyveiből. Vál. és utószó Szlatky Mária (Bp., 1983, Waczulik, 1984); Szabó T. Attila: Ars medica electronica (Bp.,-Kv.-Szombathely-Veszprém, 2000).
Irod.: Fülöp–Ferencz, Magyary-Kossa 3 k.; MAMŰL, Pápai Páriz; Péter 2006