LÉSZAI Ferenc, § Lészay Ferenc

Kv., 1913. jún. 24. † Mv., 1993. nov. 11. : t. földbirtokos, agronómus, huszárzászlós,. – A kv.-i ref. gimn.-ban érettségizett (1930), a debreceni Gazdasági Akad.-án szerzett okl.-t (1933). A kv.-i egyetemen jogi tanulmányokat folytatott (1934–39), mezőgazdasági tudományok doktori képzésén vett részt (1943–44). Gorbón gazdálkodott (1933–49). Közben katonai szolgálatot Nagyenyeden teljesített és tiszti iskolát végzett Buk.-ben (1935). Behívták t. tiszti átképzésre a kv.-i IX. önálló huszárszázadhoz (1942. máj. 5.–). Tartalékos tiszti iskolát végzett (1942. júl. 25), majd a várpalotai lőiskola hallgatója volt (1942. aug. 31.- szept. 28.). Előléptették t. zászlóssá, majd a IX. önálló huszárezred kiképzőtisztje lett (1943. jan.- jún.), majd ugyanott szakaszparancsnok (1944. jan. 30.-ig). Felderítő szakaszparancsnokként frontszolgálatot teljesített Galiciában, a Kárpátokban és Torda vídékén (1944. márc.- szept. 26.). Az aranyosegerbegyi súlyos harcokban alakulata felmorzsolódott, újabb beosztását már nem vehette át. Kolozs megye főispáni hivatalának gazdasági felügyelője (1945), a kv.-i Herbák János üzem cserfakéreg és élelmiszer ellátója (1946–48). Kényszerlakhelye Mv. (1949 márc. 2–3–), ahol munkahelyei: a cukorgyárban mérleges, a mezőgazdasági iskola tanára (1950–51), majd az erdőszentgyörgyi rajon főagronómusa (1951–52), a mezőbándi cukorrépa átvevő állomás répavételezője (1952), a mv.-i vetőmag forgalmazó nagyraktár raktárosa (1952–55), amely a tevékenységének köszönhetően országos élvállalat lett, országos első az első az egész országban, kitüntették („Drapelul muncii pe ţară”), a Recolta (1956), az OCL – Aprozar (1957–62) munkatársa, ami szintén országos élvállalattá vált. A rendszer tűrőképessége ezt nem bírta el, mennie kellett, a korondi MTSz agronómusa (1962–65, 1968–80). Nem adta oda az államnak önszántából, az aranyérméit, ennek következménye: rab a mv.-i, nagyenyedi és gyulafehérvári börtönben (1967–68).
Irod.: Bene–Szabó; családi inf.