Bécs, 1920. nov. 11., † Izrael, 1990.: írónő, osztrák származású. – Fuchs Simon felesége (1945–). – Bécsben kommunista tevékrnységéért már 1937 ben letartóztatták mert röpcédulákat terjesztett. Sikerült Belgiumba menekülnie, ott tovább folytatta tevékenységét. Belépett az osztrák kommunista pártba (1942). Letartóztatték Bruxellesben (1943), megjárta az auschwitzi haláltábort, mint kápó egy fegyvergyárban dolgozott. Emlékeit Nem hunynak ki a csillagok c. regényében írta meg. Szabadulása után visszatért Bécsbe, és a rendőrség keretében dolgozott. Férjhez ment Fuchs Simonhoz (1945), aki a Maros megyei kommunista pártbizottság elsőtitkára volt. Mv.-re-re költözött, és a pártbizottság propaganda osztályán kapott munkát férje mellett. Felfüggesztették párttagságát (1951). Mikor fétjét Kv.-ra helyezték csak az irással foglalkozott.Mv.-en nagy szerepe volt a bábszínház megalapításában (1949), ötödmagával elindította az intézményt amelynek igazgatója is volt (1951).Az erdélyi bábdramaturgia kezdeteinek kiemelkedő alakja , rendezett és több bábjátékot írt: Arany hal, Az erdő hangja. – F. m.: Az erdő hangja (Bene József metszet.; Mv., é.n.), Die Unnerzagten (Buk., 1956); Die Sterne verlöschen nicht (reg., Buk., 1959); Stelele nu apun (ford. Laura M. Dragomirescu; Buc., 1962); Nem hunynak ki a csillagok (reg.; ford. Miess G. János; Buk., 1964).
Irod.: Ariel; Fülöp–Ferencz, MMK; www.teatrultandarica.ro/personalitati
©
Erdélyi Magyar Adatbank Egyesület, Jakabffy Elemér Alapítvány, Transindex (1999–2021)
Honlapot készítette: PZSE