LÓNYAI Anna

? † 1690 k.: fejedelemasszony. – L. Zsigmond báró és Varkocs Margit leánya. Férje: 1. Wesselényi István a középszolnoki főispán († 1656. júl. 7.); 2. Kemény János fejedelem második felesége. – Mint özvegy Aranyosmeggyesen lakott a neki jutott kastélyrészében, itt ismerkedett meg későbbi férjével, Kemény Jánossal, akivel 1657-től jegyben járt, amikor Kemény János tatár fogságba esett, ahonnan az ékszereinek zálogba adásával gyűjtött pénzzel váltotta ki (1659 tavaszán). Hazaérkezve (aug.) Kemény János feleségül vette, majd erdélyi fejedelemmé választották (1661. jan. 1). Az I. Apafi Mihály ellen folytatott csatában Segesvár és Nagyszöllős között Kemény elesett. (1662. jan. 23). Ezután mostohafia Kemény Simon trónjelőltségét támogatta Apafi ellenében, majd a bújdosókat segítette, ezért mo.-i birtokait elkobozták. A debreceni Koll.-nak évenként 50 forintot ajánlott fel (1666. nov. 5.). Elkobzott birtokait visszakapta (1689.), de azok halála után ismét a kir. Kamara birtokába kerültek. Magyar leveleit közölték a Történelmi Tárban, (1893. és 1900). tizenkettőt; az utóbbiakat jegyeséhez és férjéhez intézte; ugyanitt vannak Kemény Jánosnak hozzá intézett levelei, számszerint 51. L. A. levelei valódi mintái a levélírásnak. Keménnyel való házassága történetét Gyöngyösi István írta meg: Porábul megéledett Phoenix (1693).
Irod.: Castellum Értesítő (2000, 3.sz.); Gulyás; Hegyaljai Kiss Géza: Nagyasszonyok a m. reformációban (Bp., 1924–25); Homan; Kovács Kiss Gyöngy: KeményJános ravatalai (Korunk, 6.sz., 2006. jún.); Kraus: Erdélyi krónika; Kulini Nagy Benő: M. hölgyek életrajza (Debrecen, 1860); A m. irodalom története: Képes díszmunka (Bp., 1906–07); Politikai Mo. (Bp., 1912–14), Szabó József S.: M. ref. Sion (Debrecen, 1909); Szilágyi; Szinnyei; Teleki Mihály udvartartási naplója, 1673–1681.(Kv., 2007)