LUDÁNY György

Debrecen, 1907. aug. 15., † Bp., 1981. aug. 15.: orvos, élettani és kórélettani kutató. – A debreceni egy.-en tanult (1926–32), emellett az egy. élettani int.-ében externista (1926–), díjas gyakornok (1928–31), majd a bécsi egy..en (1929–), a baseli egy. élettani int.-ében folytatott tanulmányokat (1931–32), egyidejűleg (1931–32) a freiburgi egy. élettani int.-ében tanársegéd. Tanulmányokat közölt a Pflüger’s Archív c. szaklapban. Orvosi tanulmányaival egyidejűleg a debreceni egy.-en négy szemeszteren keresztül zoológiát, botanikát és fizikát is tanult. A debreceni egy.-en orvosi oklevelet szerzett (1932–), uo. az egy. élettani int.-ében fizetéstelen gyakornok (1932–), a tihanyi M. Biol. Kutatóint.-ben az Állástalan Diplomások Orsz. Bizottságának státusában gyakornok (1934–35). A genfi egy. gyógyszertani int.-ében kutatott (1935), a bp.-i egy. általános kórtani és bakteriológiai int.-ében tanársegéd (1935–), adjunktus (1936–40), a kísérleti kórtan c. tárgykör magántanára (1938–). A kv.-i egy.-en az élettan ny. rk. (1940–), ny. r. tanára (1945–47), az élettani int. ig.( 1940–47). Mv.-en az OGYI-ben az élettan tanszékvezető egy. tanára (1947–48), az élettani intézet ig.-ja (1947–48). Miután visszaküldték a külföldi tanárokat Romániából, így a bp.-i egy.-en a sebészet ny. r. tanára (1948–), a bp.-i orvostud., kórélettani int.-ében docens (1951–), a II. sz. sebészeti klinikán docens és a laboratórium vezetője nyugdíjazásáig (1960–70). Az orvostudomány doktora (1973). Mo.-on a kísérletes sebészet egyik megteremtője, az alkalmazott és sebészeti vonatkozású élettani kutatások nemzetközileg elismert szaktekintélye. – F. m.: Élettan (Mv, 1947); társsz.: A kísérletes orvostudomány módszerei, (Bp., 1954, 1958).
Irod.: Fodor-Balázs: Mv-.i útikalauz (Mv., 1996, 2000); Genersich; Gulyás, Péterffy Á.- P.P.; RMIL; Szöllősi 2009; ÚMÉL; Viharban